Rétfalvi Balázs - Tangl Balázs (szerk.): „Az Úr irgalma hogy nem vesztünk el.” A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései 1944-1948 - Géfin Gyula Kiskönyvtár 4. (Szombathely, 2017)

Kiegészítő forrásközlések

Kedden csend volt, szerdán jöttek be az oroszok. Az első hullám rendesen viselkedett (motorkerékpárosok voltak), be sem jöttek a kastélyba. Azokkal tolmács útján én (Géza) beszéltem. A második csoport este 1/2 9 körül jött, ezek már durvábbak voltak. Ezekkel Kegyelmes úr beszélt tolmács útján, ezek is kimentek. Kb. 1/210- kor jött a harmadik csoport, ezek már nagyon részegek voltak s nagyon lövöldöztek. A folyosón a Kegyelmes úrral Sándor gróf volt és én. A kastély kapuja nyitva volt, nem volt lezárva. A Kegyelmes Úr eléjük akart menni, de én nem engedtem, én mentem le eléjük, de azok olyan vadak voltak, lövöldöztek, hogy beugrottam a szobámba. A Kegyelmes Úr ekkor megindult lefelé a Sándor gróf úrral, [majd] nagy huppanást hallottam, Sándor gróf leszaladt hozzám s közölte, hogy K[egyelmes] Úr meghalt. Annyi orosz volt ott, hogy nem tudtam a szobából kijönni. Egy idő múlva (kb. 10 percre rá) Sándor gróf úrral kijöttünk a szobából és felmentem vízért és kölniért, hogy felmosdassam, mert azt hittem, hogy csak elájult, dörzsöltem a szívét, [majd] felvittük a pamutipari igazgató (György Győző) segítségével, ágyba fektettük. A plébános úrért97 Sándor gróf ment el akkor, mikor én a Kegyelmes urat dörzsöltem. Az utolsó kenetet még a lépcsőházban adta fel Ágotha esperes úr.98 Az oroszok kb. 2 óráig éjfél után maradtak ott, kutattak, lövöldöztek.

Az érsek úr a fontos iratokat rektor úr kintléte után (a halál előtt egy héttel) egy erős bőrkofferbe csomagolta s azt átküldte a plébániára, nehogy a nyilasok kezeibe jussanak, piros borítékokba rakta az iratokat, lehetett kb. 20 boríték, nagy borítékok is voltak közöttük. Azt hiszem, hogy a végrendelet is ezek között volt, mert bizonyára nem akarta, hogy az a nyilasok kezeibe jusson. Ezt a koffert nagyhétfőn este hozatta vissza a kastélyba és betette a dolgozószobájába. Ebben volt egy borítékban a pénz is. Nyakláncot és gyűrűt csak egyet láttam utóbbi időben, ez rajt volt, nem is vettük le róla. Ezeket az oroszok vehették le róla, mert amikor a grófékkal együtt kijöttünk a kastélyból (csütörtökön délelőtt) még rajt volt. Utoljára én jöttem le M[ikes] Árminnéval együtt. A csőcselék csütörtökön reggel tódult be a kastélyba és az oroszokkal versenyt fosztogatott

97 Dancsecs Imre répceszentgyörgyi plébános.

98 Ágotha Endre (Székelyudvarhely, 1889. - Marosvásárhely, 1955.): erdélyi egyházmegyés pap, esperes-plébános. 1913-ban szentelték pappá. 1933— 1945-ig Nyárádremete plébánosa, 1946-tól Nyárádselyén szolgált. 1950-ben a Szentszék kiközösítette a békepapi mozgalomban vállalt vezető szerepe miatt.

542