Rétfalvi Balázs - Tangl Balázs (szerk.): „Az Úr irgalma hogy nem vesztünk el.” A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései 1944-1948 - Géfin Gyula Kiskönyvtár 4. (Szombathely, 2017)

Háborús kárjelentések 1945, 1946

I

azután ismét rendesen taníthatunk. Az elsőáldozók oktatását addig is a sekrestyében végzem. Pillanatnyilag ez a helyzet minálunk. Gualbert159 rendtársunk még mindig nem adott életjelt magáról. Aggaszt bennünket eltűnése. A zárdát először megkaptuk iskolának. Időközben egy katonai alakulat elfoglalta az alsó termeket. Az emeleti négy terem lesz a polgári és népiskola. A tisztelendő nővéreknek nincs bántódásuk, sőt őr áll a kapujukban.

A kórház is nagyjából megmenekült a bajoktól. Az úgynevezett pavillon-szárny részesült az expoliátioban. Nővéreknek itt sincs bántódásuk. A kórházi lelkész az orvosokkal beosztva éjjel őrködik a folyóson. Más vonatkozásban is iparkodik hasznosítani magát. A múlt héten pl. felszántotta a kórház kertet és krumplit ültetett. Az apostolok példájára egyre több kézi munka lesz feladatunk.

Kenyériben átlag nyugalom van. A plébánia megmenekült a nagyobb bajtól, mivel egy őrnagy szállása volt. Pápóc kiesik a forgalomból és így nagyobb zaklatások nem történnek. Alsóságon már kétszer voltam. Esperes úr jól van. 4 szobáját lefoglalták. Még nagy szerencse, hogy a káplánja160 tud az idegenekkel beszélni. Bobáról is megnyugtató hírek vannak.

Sömjénmihályfán harcok voltak. Ostffyasszonyfán is ilyesmiről beszélnek. Intapusztán nagy fogolytábor van. Cellen keresztül kísérik ide az embereket. Jánosházán személyi bántódás nem volt, de más azután igen.

Ezekről van tudomásom. Mivel nekiültem az írásnak, egy végben leírtam.

Meleg szeretettel köszöntlek, Kedves Gyuszikám:

[Nemes] Vazul [OSB]

Kegyelmes Püspök Úrnak hódolattal küldöm kézcsókomat mindnyájunk nevében.

159 Bán Gualbert OSB (Székesfehérvár, 1873-Pannonhalma, 1952). 1942-1946 között nyugdíjas bencés szerzetes és gimnáziumi tanár volt Celldömölkön.

A káplán Sinkovics Nándor volt.

291