Rétfalvi Balázs - Tangl Balázs (szerk.): „Az Úr irgalma hogy nem vesztünk el.” A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései 1944-1948 - Géfin Gyula Kiskönyvtár 4. (Szombathely, 2017)
Háborús kárjelentések 1945, 1946
nálótábor,120 mert annak lakói kiszabadulásuk után a lakosságtól próbálták a saját veszteségeiket pótolni. Komoly összetűzésre sohasem került sor, a lakosság csodálatos fegyelemmel és türelemmel viselte a legnagyobb szenvedéseket is. A nagyhéten a nagyheti szertartásokat nem lehetett elvégezni, de minden nap volt szentmise a zárdában, kórházban, az ünnepeken a plébánián és a kávégyárban is, mert ezeken a helyeken igen sok menekült jött össze. Ezekben a napokban is e menedékhelyeken több százan áldoztak. Istennek hála ezeken a helyeken egyetlen nőt sem bántottak. Szinte csodálatos, hogy a Mária-leányok közül, akik a csodás érmet viselik, a 110 közül csak egyet bántalmaztak. A nehéz időkben megvolt a kölcsönös segítségnyújtás. Sokakat segélyeztek élelemmel. Ebben a Szent Vince leányai jártak elől, akik szent alapítójuk szelleméhez híven heteken át több százat élelmeztek és sokat élelmeznek mostan is. Az ellátásra való élelmiszereket nagy buzgalommal gyűjtötték. Rendkívül sokat juttatott ezen kívül özv. Németh Józsefné, a kávégyár tulajdonosa, aki sok tízezer pengő értékű élelmet adott a hozzá menekülteknek. Az első nyilvános körmenet volt Űrnapján, amikor a hívek imponáló számban és őszinte buzgalommal vettek részt úgy, hogy a nem hívők is meghatottan nézték végig, sőt egyesek imádkozták végig a körmenetet. Szép jele a vallásosságnak, hogy a fogságból és internálásból hazatérők első útjok a templomba vezet, ahol szentgyónással és szjentjáldozással kívánják leróni hálájukat. Vallásellenes mozgalom nincsen, sőt a politikai élet megindulásakor a helybeli kommunista párt elnöke121 megjelent a plébánián és kijelentette, hogy a vallást nemcsak nem engedik bántani, hanem segíteni kívánják és nem akarják a 19-es súlyos hibákat megismételni, hanem első kötelességüknek ismerik el a vallásosságot. Ezért a béke megünneplése alkalmából és a nemzeti ünnepeken részt is vettek a hivatalos istentiszteleten. 120 Sárváron az egykori műselyemgyár területén először 1939-ben hoztak létre menekülttábort, ahová lengyel menekültek kerültek. 1941 -tői aztán először hadifogolytáborrá, majd intemálótáborrá alakult, ahová délvidéki és muravidéki szerbek, illetve szlovének kerültek. 1944-ben az Auschwitzba küldött zsidóság átmenőtáboraként is működött. A szovjet bevonuláskor még körülbelül 1 000 délszláv volt a táborban. 121 A Magyar Kommunista Párt sárvári szervezetének párttitkára Urbán Ernő volt. 257 i I
