Rétfalvi Balázs - Tangl Balázs (szerk.): „Az Úr irgalma hogy nem vesztünk el.” A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései 1944-1948 - Géfin Gyula Kiskönyvtár 4. (Szombathely, 2017)
Bevezetés
lás áttöréséért folytak harcok. Az utolsó német katona április 11-én hagyta el Magyarországot. Zala megye keleti csücskét a 3. Ukrán Front 27. hadserege már március 24-én megközelítette, mikor a Balaton környéki csatákban elérték a Klára-állás49 jobb szárnyát, melynek második állása Alsóörsnél csatlakozott a Balatonhoz. Noha másnap a németek északon, Tótvázsony térségében megkíséreltek egy ellenlökést, ez azonban kudarcba fulladt és így még ezen a napon elfoglalták a szovjetek Balatonfüredet. Ezt követően az üldözésbe átmenő Vörös Hadsereg Tapolcát és Sümeget március 27-én szállta meg, másnap pedig folytatták az előrenyomulást a megye északi részén, egészen Zalaszentgrótig törve előre. Március 29-én a Zala folyó északi partján haladva megközelítették Zalaegerszeget, ahol azonban komolyabb német ellenállásba ütköztek. Emiatt a szovjetek úgy döntöttek, hogy északról és keletről egyszerre veszik támadás alá a megyeszékhelyet, s ennek érdekében még ugyanezen a napon átkeltek a Zala folyón Zalaszentgrótnál. Másnap sikeresen be is vették Zalaegerszeget és nyugaton egészen Zalalövőig nyomultak előre. Eközben (március 29-én) a 27. hadsereg déli szárnya összecsapások árán bevette Keszthelyt, melyet követően a németek visszavonultak a Zala folyó mögé. Az észak-zalai hadműveletekkel párhuzamosan (szintén március 29-én) megindította támadását Somogy megyében a 3. Ukrán Front déli szárnya (az 57. szovjet és az 1. bolgár hadsereg) a Balaton és a Dráva (Balatonmáriafürdő-Marcali-Nagybajom-Lábod-Dráva) közötti vonalon azzal a kitűzött céllal, hogy április 1-re elfoglalják Nagykanizsát. A 2. német páncélos hadsereg ezzel súlyos helyzetbe került, hiszen északon és keleten is támadás alatt állt, ennek ellenére Otto Wöhler a zalai olaj mezők védelmére hivatkozva nem engedte a visszavonulást a Margit-vonal50 mögé. Az ellenállás azonban reménytelennek bizonyult. Március 30-án a szovjetek sikeresen megtörték a német védelmet Máriafürdő és Kéthely között és egészen Sármellékig nyomultak előre. Itt ugyan a németek egy ellenlökést megkíséreltek, ez azonban sikertelen maradt, így még 49 A Klára-állás az ENY-Dunántúlon kiépített védelmi vonal volt Komárom Kisbér Veszprémvarsány-Zirc-Veszprém-Balatonffizfó vonalon. 50 A Margit-vonal az egyik legfontosabb német védelmi vonal volt a Dunántúlon, melyet még 1944 szeptemberében kezdtek el építeni. Keleti szektora Nagytétény-Velencei-tó-Balatonakarattya között, nyugati szektora pedig Keszthely-Sármellék-Kis-Balaton-Iharosberény- Csurgó között húzódott. 19 I I
