Rétfalvi Balázs - Tangl Balázs (szerk.): „Az Úr irgalma hogy nem vesztünk el.” A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései 1944-1948 - Géfin Gyula Kiskönyvtár 4. (Szombathely, 2017)

Háborús kárjelentések 1945, 1946

hitehagyottak anyakönyve, alapítványok törzskönyve, a javadalmi alapítványok számadása, a hitbuzgalmi egyesületek törzskönyve és a Historia domus II. (1944-ben megkezdett) kötete. Az irattár teljes egészében, a könyvtár csak lényegtelen sérüléssel megmaradt. Nemzeti szempontból azonban annál siralmasabb a híres Batthyány­­levéltár teljes szétszórása a hercegi várban. A várat a németek pa­rancsára ki kellett üríteni, sőt arról volt szó, hogy az egészet az ott felhalmozott anyagraktárak miatt felrobbantják és felégetik, így a megszállás alatt a vár egészen üres volt, az irattáron kívül elpusztult a régi, gyönyörű könyvtár is. A levéltár okmányait a legkülönbö­zőbb helyekről gyűjtik egybe most. ad 5./ Milyen károsodás érte a háború folyamán a híveket általá­ban? Az erkölcsi károsodásról, a nők gyalázásáról az általános rész­ben nyújtottam beszámolót. Említettem a zabrálással kapcsolatos károsodásokat is. Itt a háborús áldozatokat kívánnám megemlíteni és az eltelt 12 hét alatt a megszállásnak nehézségeit. A háborús áldozatok, a halálos áldozatok Körmenden. Az ostro­mot megelőzőleg nagy kedden délután kapott Körmend egy 17 orosz gépből álló rajtól bombázást, amelynek 65 halálos és több száz se­besüléses áldozata volt. Az ostrom idejére Körmendnek egy része elmenekült, az itthon maradtak a nagykeddi tapasztalat nagyon elő­vigyázatossá tette, ennek köszönhető, hogy mindenki óvóhelyeken töltötte a két napot, és a polgári lakosságokból csak négy ellenőriz­hető halálos áldozat volt. Körmend az épületekben is elég súlyos károkat szenvedett a korábbi bombázások miatt, a nagycsütörtök éjjeli légi bombázása alkalmával és az ostrom alatt. Különösen nagy kárt szenvedett az állomás környéke két muníciósvonat felrobbaná­sa következtében. Minden plébánián volt egy-két halálos áldozat a polgári lakosságból, de a halálos és súlyos sebesülések az egész ke­rületben inkább a későbbi időkben történtek az elhagyott és elrejtett robbanószerek által, különösen sok gyermekáldozatot követelt és követel még ma is ez a körülmény. A közvetlen háborús szenvedést Körmenden kívül a legsúlyosabban Pinkamindszent érezte. A falu az ostroma alatt a németek részéről kb. 380 akna- és gránáttalálatot kapott; két halálos és 8 sérüléses áldozata volt a polgári lakosság­nak. Egy lakóház és 12 pajta és gazdasági épület égett le, a faluban és környéken a harcok alatt 57 orosz és 14 német esett el. 155 i

Next

/
Thumbnails
Contents