Rétfalvi Balázs - Tangl Balázs (szerk.): „Az Úr irgalma hogy nem vesztünk el.” A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései 1944-1948 - Géfin Gyula Kiskönyvtár 4. (Szombathely, 2017)

Háborús kárjelentések 1945, 1946

nisztériumoknak ott felhalmozott értéktárgyait elvitték. - A Kelcz Adelffy internátus45 és a Missziós Szeminárium utóbb szenvedett súlyos károkat a betelepített katonaság miatt. Ezek a károk még fel sem becsülhetőek. - Néhány pléb[ánia]földet felárkoltak vagy tankokkal agyongázoltak.

4. Az anyakönyvek és egyéb plébániai iratok sértetlenül megvannak.

5. A hívek közül sokan károsodtak, mert lakásukat kifosztották, a nőkkel erőszakoskodtak, sok lakót kilakoltattak. Az orvosok szerint sok százra tehető azoknak a nőknek [a] száma, akiket megfertőztek vagy teherbe ejtettek. Viszont kőszegi lakosok is gyarapodtak „zabrálásokkal", s fosztogatásaikkal lelkiismeretlenségüknek sokan szomorú jelét adták. A filia népe talán még többet szenvedett, mert a zaklatások tovább tartottak a falvakban.

Kőszeg, 1945. július 1.

[pecsét] Székely László dr.

címzetes apát, esperes-plébános.

A kőszegi plébániahivataltól.

800/1945.

Nagyméltóságú és Főtisztelendő Püspök Úr!

Krisztusban Kegyelmes Atyám!

Hivatkozással a 2599/945. sz. leiratra a kőszegi egyházi javakban okozott hadi károkról a következőkben van szerencsém beszámolni:

1. A németek az egyéni javakban nem tettek kárt közvetlenül.

2. Az ő rovásukra írandó, hogy a határ védelmére sáncárokásásokat írtak elő, és ezek néhány plébániai javadalmi földön áthúzódván a földet széles sávban terméketlenné tették. A felszabadulás után súlyos károk keletkeztek a Kálvária templom és a kőszegfalvai filiális templom berendezésében. A kőszegi plébániatemplom kárai kisebb természetűek. Aknalövés következtében kisebb sérülés érte a temetőkápolnát és a Jézus Szíve-templomot. A plébániaépület mel4S Árvaház, később fiúnevelő intézet és internátus, amely 1779-1948-ig működött Kőszegen. Nevét a két alapítóról kapta Adelffy Antal, a dunántúli kerületi tábla elnöke 1771-es végrendeletében 80.000 forint értékű vagyonát magyar konvertita és árva gyermekek neveltetésére hagyta. Az árvaház létrehozásában meghatározó szerepet játszott Kelcz Imre jezsuita szerzetes.

116