Rétfalvi Balázs - Tangl Balázs (szerk.): „Az Úr irgalma hogy nem vesztünk el.” A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései 1944-1948 - Géfin Gyula Kiskönyvtár 4. (Szombathely, 2017)
Háborús kárjelentések 1945, 1946
rította őket, elkészültek a halálra. Bosszúból az intézetet tőlük telhetőleg kifosztották, állataikat elhajtották, házukat rájuk gyújtották s őket az oltásban megakadályozták. A rendháznak két háza égett így le a felső részen. Most már felköltöztek a nővérek az emeletre és néhány éjszakát nyugalomban töltöttek el, de az intézetben még mindig otthonosan járnak az orosz katonák és viszik, ami még elvihető. A népleányok37 előbb a zárdában, később a biztosabbnak látszó plébánián kerestek menedéket. Ma már nyugodtan alusznak és dolgoznak otthon. Holmijaikból erősen kifosztották őket. A szervita apácák38 házát több bombatalálat sújtotta, de a kár nem túlságosan nagy. Első éjszakán erőszakoskodtak velük, de talán egyet kivéve sikertelenül. A házban sok mindent felforgattak, de ahhoz képest keveset vittek el. A missziós szeminárium bátor igazgatója39 is inkább a halált akarta választani, semhogy a fenyegetődző katonáknak rejtegetett nőket kiszolgáltasson. A fenyegetés beváltására nem került sor. A katonák inkább a kormánynak ott hagyott holmijaiban turkálnak, mint a missziós papokéban. Hogy a hitéletre hogyan hatottak az események, azt külső megnyilvánulásokból bajos volna megítélni. Az emberek - kivétel nélkül - jobban ragaszkodnak papjaikhoz. Nagyon örülnek, hogy személyében egy papnak sem esett bántódása. Templomba még alig merészkednek eljönni a hívek. Mivel közmunkára ki vannak rendelve a férfiak és az idősebb nők, a házat pedig nem lehet őrizetlenül hagyni, nincs is nagyon módjukban szentmisét hallgatni. A nagyheti szertartásokat nem tudtuk elvégezni; kántorunk az átélt izgalmakban kidőlt, sekrestyésünk házát bomba zúzta össze, ő maga is szilánktól megsebesült.40 Húsvét napjaiban 30-40-en voltak egy-egy szentmisén, fehérvasárnapon talán százig emelkedett egyegy szentmise hallgatóinak száma. A vasárnap délutáni misét még tartjuk, mert a lakosság nagy részének ez az időpont igen megfelel. 37 Bíró Ferenc jezsuita szerzetes alapította 1921-ben a Jézus Szíve Népleányait. Fő céljuk embertársaik szolgálata és segítése. Kőszegen 1941-ben telepedtek meg. 38 A Szervita Rend 1332-ben alakult. Fő feladatuk a lelkipásztorkodás, az ifjúság nevelése és a Mária tisztelet. Kőszegen 1937-ben óvodát és napközi iskolát alapítottak. 37 A verbita Szent Imre Missziós Szeminárium 1928-ban kezdte meg a működését Kőszegen, a missziósházat új épületét pedig 1930-ban adták át. Az intézmény igazgatója 1945-ben Őri (Wächter) István verbita szerzetes volt. 40 A Jézus Szíve templom kántora 1945-ben Kosa Sándor Gergely volt, sekrestyése Borbás Imre. 112
