Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)

Jelentések a plébániák Mária-tiszteletéről

a szombatot, hogy húsételt nem esznek. Talán lehet régi, egészen virágzó Mária-kultuszra következtetni abból, hogy a község egyik határában az egyik dűlőt Szentkút dűlőnek nevezik most is. Bár a dűlő közepe táján az egyik szélen van is egy bő vizű, jó vizű forrás, de ez nem „szent kút". Ha volt is, nyoma veszett minden kultusznak. Ad 5. Búcsújárások: a régi időben május egyik vasárnapján dél­után körmenet szokott kivonulni a csényeújmajori lourdes-i kápol­nához. Ez most már megszűnt. A plébánia búcsúzarándoklata Kis­­cellbe szokott menni Mária neve napjára, de nem minden évben. Vasvárt is szereti a falu lakossága. Minden évbe szokott indulni Nagyboldogasszonykor egy népesebb csoport előimádkozóval és egyesével, vagy kisebb csoportokban mentek. Ikervár, 1951. febrjuár] 28. Adatok a Mária-enciklopédiához 1. Az ivánci plébánia területén a Boldogságos Szűz tiszteletére templom, vagy kápolna nem épült. 2. Az ivánci templomban egy oltárkép a Fájdalmas Anyát mutatja. Az olajfestmény hosszúsága 130 cm, szélessége 90 cm. Festője isme­retlen. Valószínű, hogy a XVIII. században készült másolat. A régi templomból került az újba 1913-ban. Művészi értéke mérsékelt. Ugyancsak van az ivánci templomban egy szobor is, mely a Ró­zsafüzér Királynéját ábrázolja. 1 méter és 60 cm magas, új keletű színes szobor, művészi értéke nincs. 3. A plébánia területén Mária-kultusz fejlesztését szolgáló művek nem termettek. Mély tisztelettel: Dallos János sjegéd]lelkész, plébfános] h[elyettes] Z Ivánci plébánia Szigeti József Az ivánci plébániahivataltól 42/1951. sz. 86

Next

/
Thumbnails
Contents