Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)

Jelentések a plébániák Mária-tiszteletéről

tárgya: Krisztus Anyja, Jó Tanács Anyja, Fájdalmas Anya, Magyarország Nagyasszonya. A tárházi emléktárgyak között kisebb lourdes-i szobor is szerepel egyéb szokásos ábrázolásokkal együtt.

Megvan a tárházban az 1860-ban kijavított és félretett 2 régi oltárkép, amely Szűz Máriát Szent Anna és Szent Joachim nevelői és tanítói körében ábrázolja.

3. A plébánia területén kik írtak (teológusok, történészek, költők, zenészek) műveket, melyekkel hozzájárultak a Mária-kultusz fejlesztéséhez?

Irodalmi téren elsősorban a dömölki apátság tagjai, illetőleg a kiscelli kegyhely lelkészei jeleskedtek a Mária-kultusz fejlesztésében. Általában a nyomatatásban megjelent műveket a következő csoportokba oszthatjuk:

I. Történeti művek, II. Teológiai értekezések, III. Imakönyvek, IV. Énekek és költemények.37

I. a) Szűz Mária iránt való végtelen tisztelete és a tudományok iránt való nagy szeretete vezette a kegyhely megalapítójának és a XVIII. század egyik legtermékenyebb írójának, Koptik Odó dömölki apátúrnak tollát. Kétkötetes nagy aszketikus művén (Physica et metaphysica spiritualisJ38, négy kötetből álló bölcseleti munkáján39 40 és néhány kisebb versén kívül a többi műve mind történeti. Igaz, hogy ezeket a munkákat még dömölki apáti méltósága előtt mint a salzburgi egyetem teológiai és bölcselettanára írta, mégis hozzá tartoznak ezek a művek is a celldömölki plébánia mariológiai irodalmához, mert Koptik Odó máriás lelkiségét tükröztetik.

1.) Első nagy munkája Mariazell története: Regio Mariana.*0 Öt hatalmas, nagyívrétű kötet, a szerző saját kezével, latin nyelven írta. Nagymáriacell történetét tartalmazza. Kötetlen nyelvű szövegét rajzok díszítik.

Az első részének külső címe: História Cellensis. Pars I. De ortu et progressu regionis et Cellae Marianae. Belsejében nincs címe.

A második résznek külső címe: Historia Cellensis. Tomus II. Belső

37 A római számokkal jelölt tematikus felosztást nem használja végig a szerző. A művek bibliográfiai leírásai a kötet végén, az irodalomjegyzékben szerepelnek.

38 Vö. Tüskés G. - Knapp ÉA barokk i. m. 324.

39 Ez valószínűleg az Annus philosophicus scholaslico-bellicus. Pars I-II. Salisburgi, 1734. A kézirat két vaskos kötetet tesz ki. Vö. Tüskés G. - Knapp ÉA barokk i. m. 325.

40 Vö. Tüskés G. — Knapp É.: A barokk i. m. 325.

44