Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)

Bőle Kornél - Géfin Gyula: A Szombathelyi Püspökség Mária-tisztelete

Okmányszerű bizonyítékát nem találtam, de a szóbeli hagyományt többen is följegyezték, hogy a szombathelyi székesegyház Quirinus-oltárán levő Mária-képet, amely hű másolata a győri csodatevő kegyképnek, Somogyi püspök festette meg, hogy ha már az eredetitől] - [amely] előtt olya[n] sokszor térdelt gyermeki szeretettel - meg kellett válnia, legalább annak mását kitehesse püspöki székesegyházában.

BOLE ANDRÁS, a hajdani dogmatika tanár, szombathelyi plébános keményderekú, de kegyes és buzgólelkű főpásztora [volt] az egyházmegyének. Hatvanhárom éves korában, püspökségének első évében, 1825. augusztus 27-én „A Szűzanya celldömölki kegytemplomában - az egészen újra felállított kegyeletkápolna oltárát szenteli meg és a híveknek a bérmálás szentségét szolgáltatja ki."4

Becéző szeretettel szerette az ő püspöksége idején még egészen új székesegyházat, hiszen ez a Mária-dóm szeme előtt és némi közreműködésével is kelt életre. Az építkezések befejezéséül és a Szűzanya hajlékának szeretetét bizonyítandó, ő építette a székesegyház déli oldalára kis szép művű szélfogó tornácot.

SZENCZY Ferenc püspök 1854. április 10-én kelt körlevelében felszólítja papjait, hogy lépjenek be a „CORONA AUREA"-ba, a szeplőtelenül fogantatott Szűzanya tiszteletére alakult társulatba. A társulatnak tagjai papok, [akik] 31-en alkotnak egy Corona-t, azaz koronát. Arra kötelezik magukat, hogy havonkint egy szentmisét mutatnak be azon sok kegyelemért, melyekkel a Boldogságos Szűz Máriát az Isten felékesítette. Különösen pedig a Szeplőtelen Fogantatás nagy kiváltságáért, másrészt, hogy a bűnösök megtérésén munkálkodjanak és az ifjúságot - a szűztisztaság erényére nevelik. Az eszme IX. Piusz pápától indult ki. Szenczy buzdításának meg is lett a [foganatja], mert egyházmegyénkben - írja Géfin - 1856-ban már 8 „koszorúban" 248 tagot számlál a társulat. Kevés kivétellel minden pap belépett. „Ő maga is nagy tisztelője volt a Szeplőtelenül fogantatott Szűzanyának; figyelmezteti papjait, hogy gyakran tárgyalják a szószéken is a szeplőtelen fogantatásról szóló tant." Az Immaculata dogma kihirdetése egyházmegyénkben is ünnepélyes keretek között történt. 1855. május 6-ra húsvét után IV. vasárnapra volt kitűzve az egész országban az ünnepélyes kihirdetés. Szenczy körlevelében elrendeli, hogy előtte való szombaton böjtöljenek a hí4 Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története I. kötet. 359.

260