Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)
Bőle Kornél - Géfin Gyula: A Szombathelyi Püspökség Mária-tisztelete
A szombathelyi püspökök Mária-tisztelete Lássuk immár a szerencsés szombathelyi egyházmegyének püspökei lelkének tüzéből fakadó és táplált Mária-tiszteletet. Mert ritka szerencse, [hogy az] az új püspökségnek első főpásztora a rendkívül tehetséges, erélyes, sokmunkájú, s mindemellett kegyes, jámbor lelkű felsőszopori Szily János, [a] győri egyházmegyének ékes gyöngye lett Szombathely első püspöke. Róla írva van, hogy mindennap bizonyos imákat és jócselekedeteket végez a Szűzanya tiszteletére, mert nagy ájtatossággal vonzódott a Boldogságos Szűzhöz, mint édesanyához. A szentolvasót mindennap háza népével együtt elmondotta a püspök a kápolnában. Felépítette a legszebb magyarhoni Mária-dómot. Tervezetét maga állította össze. Erről különben szépen írja Géfin Gyula: „Szombathely székesegyháza egy rendkívüli teológiai tudással és ritka művészi érzékkel megáldott hatalmas elmék és kitűnően megválasztott nagy tehetségű művészeinek páratlanul egységes alkotása."2 Igaza van a már 1830-ban író tudós cisztercitának: „Az ember, belépvén ezen felséges, király[i] épületbe mintegy leverettetik az iszonyú épület formája és a mesterség pompája által."3 Amint Szily püspök lelke legjavából való a fölséges székesegyház elgondolása, tervezgetése a művészekkel együtt, úgy példaképül áll hívei és papsága előtt - Majláth szerint. HERZAN Ferenc gróf, bíboros Mária-tiszteletének emlékét őrzi a káptalani sekrestye Szent Család képe, Guido Reni utolsó festménye. (Jelenleg a káptalani sekrestyében függ.) A nagy értékű festményt Herzan bíboros hagyta Eölbeyre az [pedig] a káptalani sekrestyére. SOMOGYI Lipótnak, a szentéletű püspöknek Mária-tiszteletéről ezek olvashatók Géfin Gyula A szombathelyi egyházmegye története I. [kötet] 323. a következő lapjain: „Mély áhítattal tisztelte a Boldogságos Szűz Máriát mint édesanyját. Győri plébános korában gyakran zarándokolt gyalog Boldogasszonyba (Sopron várm[egye]). Később legalább minden harmadik évben elzarándokolt Mariazellbe. Valahányszor Győrbe jött, mindannyiszor a székesegyházba sietett az Úr Jézus imádása után Édesanyjának csodatevő képét üdvözölte nagy szívbeli áhítattal. 2 Géfin Gyula: A szombathelyi székesegyház. Szombathely, 1945. 3. 3 Uo. 258
