Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)

Jelentések a plébániák Mária-tiszteletéről

művészi értéke nincsen. Szerzője ismeretlen. A kistolmácsi kápolna oltárképe a csillagkoszorús Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázolja Magyary festőművész alkotásában.

3. A lelkészség területén Mária-himnuszok és zeneművek nem születtek.

4. Nagyon sokan vannak a hívek közül olyanok, akik a szombatot tartják, leginkább azáltal, hogy ezen a napon nem esznek húst, sőt zsíros ételt sem. Többen este Mária-mécsest égetnek a Boldogságos Szűz tiszteletére. A májusi és októberi ájtatosság közkedveltségnek örvend. Nagyon sokan hordják a skapulárét. Külön Skapuláré és Rózsafüzér Társulat is van.

5. Sokan mennek a hívek közül a különböző búcsújáró helyekre, különösen Homokkomáromba, Vasvárra és Búcsúszentlászlóra Nagyboldogasszony napján és Mária névnapján. Akik elmennek búcsúra, azok ott rendszerint szentgyónást és szentáldozást is végeznek.

Borsfa, 1951. január hó 1-én.

[pecsét]

Kovács József r[ómai] k[atolikus] lelkész

Bozsok

Tormán János

Róm[ai] Kat[olikus] Plébánia Hivatal, Bozsok ad 41/1951.12

Adatok a Mária-enciklopédia számára a bozsoki plébániából

1. A plébánia területén mikor és milyen indítóokból épült templom, kápolna a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére? - Nem épült.

2. A plébánia területén levő oltárképek, templomi festmények, szobrok Szűz Mária életének milyen mozzanatát jelenítik meg? Ki-12 A gyűjteménybe két jelentés került be, az első 1951. január 8-án keltezett, hivatkozási száma 2/1951. A második jelentéshez kísérőlevelet is küldött a plébánoshelyettes. Mivel ezek érdemben nem bővítik a Mária-enciklopédia adatait, így nem kerültek közlésre.

23