Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)

Jelentések a plébániák Mária-tiszteletéről

rakott oltárokon a Segítő Szűzanya (Don Bosco Madonnája) műnyomású 80 cm magas berámázott képe díszlett oltárkép gyanánt 1930. év óta.

Ezenkívül az utak mentén, a község belterületén néhány Szűz Mária-szoborral díszített feszület áll. Legrégibb a Zsebe József által emeltetett ilyen feszület 1868. évből. Ennek Fájdalmas Szűzanya szobra 80 cm magas. Eddigi kutatások szerint ez a legrégibb szűz máriás emlék a község területén. Említést érdemel még 1896. évből a Jáki út kezdetén és a Szjenjt István út déli végénél emelkedő kereszt a Fájdalmas Szűzanya szobrával, e fölírással: „Isten dicsőségére és Szűz Mária tiszteletére építtette Nagy János és neje Tóth Zsófia". Táncsics Máté 1906-ban építtette a perinti temető úgynevezett aranykeresztjét a Fájdalmas Szűzanya-szoborral. Itt a Mária-szobor 110 cm. Tóth Mihály és neje Zsirai Erzsébet Szjenjt István út 31. szjámú] háza előtt építtetett feszületet a Fájdalmas Szűz szobrával, 1917-ben.

Udvardi István kezdeményezésére 1917-ben a hívek közadakozásából készült terralitból egy 185 cm magas szobor, mely a harangtorony 3 x 3 x 5 m területű kápolnájában volt elhelyezve 1947-ig. Ekkor a szükségkápolna beépített oltárára helyezték át a hívek közóhajára. Sajnos ez a szobor is, mint a feszülettel kapcsolatos szobrok, tömegmunkának látszanak.

Itt említjük meg a perinti leányok zászlaját, melyet 1920-ban készítettek Szűz Mária tiszteletére. Az Immaculata képe van rajta. Ismeretlen művész olajfestménye. A szombathelyi kármelita nővérek készítették. A zászló fölírása: „Szűz Mária, könyörögj érettünk!" A zászló szalagjának felírása: „Szűz Mária tisztelete, hajadonok ékessége."

3. E pontban említett adatokat nem találtunk.

4. Májusi, októberi ájtatosságot a hívek tartottak az iskolában vagy a tanító, vagy a búcsúvezető (Palkó János, Vágner József) irányítása mellett az elbeszélések alapján 1880 j-as] években. Szombaton a községben minden háznál szokásos volt a mécses égetés Szűz Mária helyén, vagy a Szűz Mária-díszházacskák előtt, melyek a szoba díszhelyén, a fiókos szekrény (sublót) tetején foglaltak helyet. A mécsgyújtás szokása az 1860-as évekre nyúlik vissza Perint községben, Szűz Mária tiszteletére.

Leggyakoribb és legrégibb Szűz Mária tiszteletét kifejező emlékek a Lourdes-i Szűz Mária-szobrok, a nagymáriacelli üvegszekrény218