Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)
Jelentések a plébániák Mária-tiszteletéről
malasztokat is nyernek az aetotos és hév keresztények a Boldogságos Szűz esedezése által." Ezekből láthatjuk, hogy herceg Esterházy Pál a csodálatos Szűz Máriát Szent Mártonnal hozza összefüggésbe: itt született ő és itt lett megkeresztelve, ezért a Szűz itt csodálatos módon hallgatja meg a könyörgéseket. Hogy mikor kezdődhetett a csodálatos Szűzanya feltűnőbb megnyilatkozása, arról nincs közelebbi adatunk. Annyi azonban bizonyos, hogy 1759-ben előttünk áll a Szűz Mária-oltár, teleaggatva ezüst és viasz emléktárgyakkal, táblákkal és képekkel, amelyek elég magasságban még a templomfalra is kerültek. Az oltáron 8 angyalos gyertyatartó szokatlan vastagságú gyertyákkal, az oltár előtt 3 örökmécses, az egyiket lebegő angyal tartja. (Ejgyházmegyei] Ijevéltár] c. fascjiculus] 47. 75 §)157 A csodálatos Szűzanya képével tele van az ország. (Győri pjüspöki] levéltjár] Religjiosi] Dominicani, No. 24.) Sok látogatója volt még a legtávolabbi vidékről is. Állítólag csodás gyógyulások is történtek. A szombathelyi szentszék 1759. augusztus hó 18-án foglalkozott a csodálatos Szűz Máriával és 1761. október hó 18-án meghozza a végzést: miután a csoda, Szent Tamás szerint is, az egész teremtett világ törvényén kívül álló dolog, a kérdéses meggyógyulások nem tekinthetők csodáknak. Innét származott a szombathelyi szentszék további intézkedése is, hogy az atyáknak nem szabad többé Szűz Mária szobruk csodáiról beszélni, három vagy négy esetben ugyanis P. Molnár Márton a szószékről hirdetett csodálatos gyógyulásokat. Nem volt szabad azután a Szűz Mária szobráról készített képeket osztogatni, az oltárról leparancsolták a rendkívüli gyertyatartókat és a vastag gyertyákat, a három örökmécses helyett egyet engedélyeztek és végül az összes emléktárgyakat leszedni rendelték. Az ítéletet magok a szombathelyi szentszék küldöttei hajtották végre 1764. január hó 21-én. (E[gyházmegyei] levéltár] c. fascjiculus] 4. N[umer]o. 47, 76, 36,42, 75.) Ez a Szűz Mária-szobor a régi Szent Márton plébániatemplomból származhatik. Réginek elég régi, mert már 1696-ban, mint csodálatos szobor szerepel és 1736-ban oly öreg, hogy alsó része elkorhadt. Korának közelebbi meghatározására nehéz biztos támpontot találni, mert úgy látszik, hogy a szobor bizonyos változásokon mehetett át. így 1736-ban a szobor elkorhadt alsó részét kicserélték és új kezeket is faragtak hozzá. Rost József szombathelyi szobrász végezte ezt a l57Az irat jelenlegi jelzete: Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár, Szentszéki iratok, 1759. 201
