Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)

Jelentések a plébániák Mária-tiszteletéről

Balsorsunk - íme - új vihart kavart! Tanítsd imára most is a magyart: Mint kell magába szállnia! Kegyelmek Anyja, Mária! Te mentettél meg tévelygéseinktől S ha elhagyott a legvégső remény, Új révbe vitted hánykódó hajónkat Viharvert múltunk zajgó tengerén. Ó most is nézz ránk, minden elhagyott! Mutass népednek boldog csillagot: Merre kell újrajárnia? Erősség tornya, Márial Te képed lengett büszke zászlainkon És győzelemre vitted őseink, Honfoglalásunk újult, szörnyű harcán Légy néped élén, Patrónánk, megint! S adj jó reményt, hogy messze föld is lássa: Nem kell soká a szent föltámadásra A rab magyarnak várnia, Országunk pajzsa, Mária! 3. Rozman József (1884) hegyfalusi esperesplébános Keresztes hő­sök című munkájának egyik költeménye. Megjelent Szombathelyen, 1936-ban. Mater dolorosa ...139 Madonna, áldott, könnyes, én Neked Szombaton kis mécsest égetek, És minden istenáldotta szombaton Megújul régi csendes bánatom. Fáj, hogy szemedből a könny gyöngyözött, Ki áldott vagy az asszonyok között. Elnézlek hosszan s megértek sokat: Örök törvényt és ember-sorsokat. 139 Mater dolorosa (latin): Fájdalmas Anya. 188

Next

/
Thumbnails
Contents