Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)
Jelentések a plébániák Mária-tiszteletéről
gipsz élénken kiemeli a háttér színeit, és festői háromszöget alkot a főoltár képével és a csillagsugaras, légies, ég felé emelő glóriával. Alkotója Prokop Fülöp Jakab bécsi akadémiai szobrász (1740-1814). Prokop 1200 forintot kapott a két szoborcsoportért. A székesegyház 1945. március 4-diki pusztulásakor a két szoborcsoport lényegtelen sérüléseket szenvedett csupán. A szentélyben sötét diófából készült kanonoki stallumok Bitterle György szombathelyi asztalosmester alkotásai 1807-ből. A hátfalak lezárása medalionokban végződik, amelyekben Prokop fából készült aranyozott, lapos domborművei a Boldogságos Szűz életének négy eseményét állítják elénk: elől bal oldalon istenanyaságát, jobb oldalon keserű szenvedését, hátul, a bal oldalon mennybevitelét, jobb oldalon égi megkoronáztatását. 2. A székesegyház hosszhajóját, mennyezetét festményciklus töltötte ki. Szily János a székesegyház egész belső festői díszítésében a Boldogságos Szűz életének főbb eseményeit akarta művészi tolmácsolásban hívei elé állítani. A székesegyház freskódísze így a barokk programművészet utolsó nagyszabású emléke magyar földön. Az orgona fölötti kép Szűz Mária szeplőtelen fogantatását mutatta be allegorikus ábrázolásban. A festmény Spreng Antal (1770-1845) műve. Az első bűn és szörnyű büntetése jelenik meg szemeink előtt. A büntető angyal lángpallóssal a kezében, a paradicsomból kiűzött, bűnük súlya alatt görnyedő ősszülők, az alma, a földgolyóra hajló csontváz mint a halál szimbóluma, megannyi jelképe az eredeti bűnnek... Az irgalmas Isten azonban nem ereszti el vigasz s remény nélkül bűnös gyermekeit... Az angyal fáklyával visszaűzi a kígyót, a sátán lobogó palástjával lebukik a mélységbe és Adám révedező tekintete előtt feltűnik a távoli jövő reménysége: a kép közepén sugárzó fényben csillog a Mária-név, az Asszonynak neve, aki diadalmaskodik a sátán fölött, mert Isteni Fia széttiporja a kígyó fejét, őt magát pedig megmenti az eredeti bűntől (Gén 3,15; Apoc 12,1). A kép jobb oldalán angyalok köszöntik liliommal a Szeplőtelent, akin megtört a bűn hatalma. Ugyancsak Spreng festette az 1807. és 1808. években a Maulbertsch színvázlata nyomán a hosszhajó dongaboltozatán a Boldogságos Szűz születését és ószövetségi előképeit. A nagy méretű freskóért 3700 forintot kapott. A kép fő jelenete a nagykupola felé eső részben látható: mennyezetes ágyban, felemelt párnák közt fekszik Szent 177
