Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)

Jelentések a plébániák Mária-tiszteletéről

talani templom és plébániatemplom volt, most az új egyházmegye székesegyháza lett. Az 1781-ediki egyházlátogatás szerint főoltára Sarlós Boldogasszony tiszteletére épült, Zichy püspök állíttatta 1769-ben, oltárképét valószínűleg id. Dorffmeister István festette. A templomban állott Szombathely város által épített oltár a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére 1742-ből. A Batthyány-féle egyházlátogatás szerint volt még oltára a szeplőtelenül fogantatott Szűzanyának is. Szily János 1791 augusztusában a vártemplomot leromboltatta, hogy anyagát az új székesegyház építésénél felhasználhassa. Oltárképei közül a város kiigényelte Szent Flórián fogadalmi képét, mely mai is megvan a Szent Erzsébet plébánián (volt ferences templom)125. A Fájdalmas Szűzanya kép sorsa ismeretlen, néhai Gaál Sándor szombathelyi plébános személyes közlése szerint a Kálvária-templomban nyert elhelyezést, de a kármelita nővérek betelepedésével kapcsolatos átalakítások során nyoma veszett. A főoltár képét Kőszeg város vásárolta meg 1791 májusában. E kép ma is megvan, s ideiglenesen a második világháború következtében romba dőlt, majd újjáépített székesegyház főoltárán foglal helyet.

Szily János új székesegyháza 1791-től 1814-ig épült, és mint elődje, Sarlós Boldogasszony tiszteletére emeltetett. Szily János az új székesegyházban Mária-dómot kívánt létesíteni, miért is a főoltár képén és a mennyezeten a Szűzanya életének főbb jeleneteit örökítette meg. A nagy püspök ezzel is a több évszázados Mária-tiszteletet óhajtotta híveinek a lelkében megerősíteni.

II. A plébánia területén lévő oltárképek, templomi festmények, szobrok, Szűz Mária életének milyen mozzanatát jelenítik meg, kiknek az alkotásai, milyen időkből valók, milyenek a méreteik, van-e különös művészi értékük.

A. Székesegyház

1. A főoltár mellett jobbról és balról 2-2 salzburgi márványból készült, aranyozott olajleveles fafaragvánnyal díszített hornyolt ko- 125

125 A pártállami diktatúra 1950-ben betiltotta a szerzetesrendek működését Magyarországon. A magyar katolikus püspöki karra kényszerített megegyezés értelmében három férfi és egy női szerzetesrend működését engedélyezték szigorúan előírt keretek között. A ferencesek esztergomi és szentendrei házaikat tarthatták meg. A szombathelyi rendházat bezárták, a plébánia vezetését a szombathely i egyházmegye papjai vették át.

175