Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): „Mennyekbe fölvett Királyné…” A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján - Géfin Gyula Kiskönyvtár 3. (Szombathely, 2015)
Jelentések a plébániák Mária-tiszteletéről
A Szent Imre-templomban volt a Bold[ogságos] Szűz vizitációs képe: ezt a festményt, amelyet állítólag id. Dorffmeister festett, Kőszeg városa Szily püspöktől vette meg a lebontásra kerülő szombathelyi vártemplomból; 1947-ben a szombathelyi székesegyháznak kölcsönöztük, ahol most a főoltárt díszíti. A két mellékoltárt Steph[an] Schllarnek 1772-ben festett Mária-képei díszítik: egyik a Szüzet a Kisdeddel ábrázolja kígyóval lába alatt, 12 csillaggal a fején; a másik Mária megkoronázását. Van még Mária-szobor az 1732-ben épült Sz[ent] Lénárd-kápolnában, az 1747-ben épült Temető- kápolnában és a Szegényház-kápolnában, továbbá a Kálvária-templomfban] (1729) a főoltáron, mindhárom helyen, mint mellékalak a Kálvária szoborcsoportban. Szűz Mária szobra áll az 1894-ben épült Jézus Szíve-templom főoltárán (mint mellékalak) és Mária-oltárán (főalak), továbbá a zárda-kápolnában. U[gyan]itt ablakfestményeken Mária Szíve, annuntiatio, visitatio. Szobrok a városban: a szegényház előtt, mint utasok védőszentje a 18. sz[ázad]ból, az Árpád téren (18. sz.) a Belvárosban (1738), a vasúti hídnál (1925), továbbá több régi ház homlokzatán. Képek a városban: A vár homlokzatán egy elmosódott Mária képe (jelenleg R. M.80 plakáttal födve), a Városháza homlokzatán 1943- ban Radnóti Kovács Árpád készített egy Mária-képet (1950-ben átmázolva). 3. Székely Lászlónak a szombathelyi székesegyház ünnepére írt [verse] (Werner Alajos megzenésítésében), a kálváriái Fájdalmas Szűzhöz írt [műve] (Halmos László [meg]zen[enésítésében]), a győri kiskuti Máriához (Halmos L[ászló]), kiscelli, csatári, váti Szűzhöz írt búcsúénekei, két skapuláré szentének: két költemény (Az örök Üdvözlégy és [a] Szentolvasó című). 4. Májusi, októberi ájtatosságokon kívül a mariazelli búcsúsok kilenc napon át tartottak ájtatosságot augusztus 15.[-e] táján. 5. Főleg Mariazellbe, Borsmonostorra, Rőtre zarándokoltak a hívek, ma inkább Vasvárra és Kiscellbe. Volt mariazelli búcsúalap is. A Mariazelli Szűz szobrát a város, kicsinyben elkészítette, s ez megvan a szegényház-kápolnában. A rőti Szűzanya képét, a két védőszenttel a város látképe felett szintén megfestette a város 1746-ban. 80 Feltehetőleg Rákosi Mátyás. 103