Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)

Schmidt Péter: Mikes és Trianon: A szombathelyi püspök nyugat-magyarországi politikája (1919 - 1922)

ellenőrzést.25 Ennek kapcsán úgy érvelt, hogy Sopron Magyaror­szágnál maradt, így az osztrákok nem találnak alkalmas központot önálló egyházmegye létrehozására, továbbá egyik szomszédos auszt­riai püspökség sem törekszik arra, hogy hozzá csatolják a területet.26 A püspök korábbi, óvatos egyházpolitikája 1921 februárjától meg­változott.27 Addig Mikes a papságát kifejezetten visszafogottságra intette, hogy Nyugat-Magyarország esetleges elszakításakor nehogy kiutasítsák őket. Ekkor azonban elérkezettnek látta az időt, hogy a haza érdekében fellépjen: esperesei útján megüzente papjainak, hogy egy esetleges népszavazás esetére „...híveik körében minden alkal­mas módon hassanak oda, hogy Magyarország iránt való hűségük kifejezésre jusson."28 25 SzEL, Ac 3945/1921; SzEL, Ac 390/1922; Rittsteuer, J.\ Kirche im Grenzraum i. m. 340- 341.; Huber, A.: Die katholische Kirche. 4. Ugyanakkor a Dél-Burgenland Magyarország felőli határvidékén még 1922 márciusában és júliusában is voltak szórványos összecsapások az oszt­rák csendőri alakulatok és a magyar szabadcsapatok között. Jankó F. - Tóth I.: Változó erővo­nalak i. m. 101. 26 1922. január 17-i jegyzőkönyv, SzEL, Ac 390/1922; Mikes püspök fenti állításának - mai szemmel nézve - egyértelműen látszanak a gyengéi. A történelem az ellenkezőjüket bizonyí­totta: az önálló, Magyarországtól független burgenlandi püspökség létrehozásának tervét oszt­rák részről a 1921. decemberi soproni népszavazás után jegelni kellett (nem utolsó sorban anyagi okok folytán), de végül 1960-ban Kismarton székhellyel megvalósult. Másrészt Piffl kardinális 1922-ben a pápaválasztó konklávé idején személyesen is szorgalmazta a burgenlandi apostoli adminisztráció felállítását, melynek még ugyanabban az évben ő lett a vezetője (még ha a bécsi érsekség közvetlenül nem is kebelezte be a nyugat-magyarországi területeket). Hamer, C: Das katholische Glaubensleben i. m. 68-69. Vő.: 98. lj. A fenti jegyzőkönyv azt is leszögezte, hogy a burgenlandi esperesek már nem tartották szükségesnek a püspöki helynök posztját. A megadott időpontban ugyanis a vasúti- és postaforgalom már helyreállt Burgenland területén. 27 Vő.: Mikes püspök 1920. március 8-i levele Haller István vallás- és közoktatásügyi minisz­ternek. SzEL, Ac 1323/1920. 28 Mikes püspök 1921. február 15-én espereseinek címzett levele. SzEL, Ac 849/1921. Ehhez a püspöki levélhez mellékelve volt egy (cím és szerző nélküli) írás, melyet a főpásztor azzal ajánlott papjai figyelmébe, hogy ezen ívek ,jó gondolatokat tartalmaznak a propagandához.“ Ebben Ausztria katasztrofális pénzügyi és gazdasági helyzetének ecsetelésével próbálták a helyi lakosságot az átcsatolás gondolatától elriasztani. Vö.: Schleimer, F.\ Von Westungam zum Burgenland i. m. 102. — 91 — i i

Next

/
Thumbnails
Contents