Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)
Soós Viktor: Párhuzamos vonások Mikes János és Apor Vilmos püspökök életrajzában
Katolikus időszaki lapot adott ki Gyulai Katolikus Tudósító (első száma 1921 húsvétján jelent meg), majd Őrszem címmel. 1928-ban 2500 példányszámban adták ki. Apor elkötelezett híve volt a XIII. Leó pápa által meghirdetett katolikus szociálpolitikának, melynek lényege munkás és munkaadó közelítése, az állam beavatkozása és ösztönzése révén tisztességes munkabér és munkaidő biztosítása, a romboló sztrájkok megelőzése és a katolikus jellegű szövetkezeti mozgalom kiépítése volt. Gyulán Schlachta Margit 1916. februári hadiözvegyek és árvák támogatásáról szóló előadását követően alakult meg a Nővédő Iroda. Ebből az irodából nőtt ki Apor vezetésével a Szociális Misszió Társulat helyi csoportja. A világ és az ország politikai eseményeit figyelő plébános buzgón és lelkiismeretesen végezte munkáját egészen 1941. január 21-ig, amikor kézhez kapta a pápai nuncius iratát: a Szentatya győri püspökké nevezte ki. Püspök Túlzás volna azt képzelni, hogy Mikes János főesperes lett volna a legmeghatározóbb jelölt a legközelebb megüresedő püspöki székre. Bizonyosan akadtak az előkelő rokonságban olyanok, akik elérkezettnek látták az időt a főesperes előléptetésére és annak sürgetésére. Ferenc József szívesen prezentált arisztokratákat püspöki székekre. A magyar főpapoknak jóformán fele15 volt főúri származású abban az időben. Mikes főesperes neve minden érdeme mellett sem volt közismert, és a kinevezést többek részéről bizalmatlanság fogadta. Tény, hogy X. Pius pápával levelezett, jó kapcsolatot tartott fenn, a kinevezési döntés azonban Bécsben született. 15 Gróf Zichy Gyula pécsi, gróf Batthyány Vilmos nyitrai, gróf Széchenyi Miklós győri, gróf Csáky Károly váci, gróf Majláth Károly Gusztáv erdélyi, báró Hornig Károly veszprémi püspök. 54
