Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)

Rétfalvi Balázs: Szendy László visszaemlékezése Mikes János püspökről

papok. így Vass József,58 Ernszt Sándor,59 Túri Béla,60 aztán művészek: Palló Imre,61 Berg Ottó,62 Kleiner Oszkár63 müncheni festőművész (utóbbi másolta Van Dyck Szent családját, amely 1947 óta a

58 Vass József (1877-1930). Kalocsai nagyprépost, egyetemi tanár, miniszter. Rómában végezte a teológiát. Plébános, később hittanár és újságíró. 1911-ben a Szent Imre Kollégium igazgatója. Az 1920-as választáson a sárvári kerületben mandátumot szerzett. Tagja volt a fővárosi törvényhatósági bizottságnak. 1920-től 1921-ig közélelmezési miniszter volt, a Teleki-, és Bethlen-kormányban pedig vallás- és közoktatásügyi miniszter. A két királypuccs idején legitimista kapcsolatai révén közvetített Horthy és a király között. 1922-től 27-ig Szombathely nemzetgyűlési képviselője, 1922-től 1930-ig pedig népjóléti és munkaügyi miniszter volt. Tüdőgyógyintézeteket létesített, bővíttette a kórházakat, újjászervezte a gyermekvédelmet, anya- és csecsemő védő intézeteket szervezett, a hadirokkantak, hadiárvák- és özvegyek járandóságát fölemelte, több ezer állami lakást építtetett, valamint kölcsönökkel enyhítette a menekült százezrek és vagonlakók nyomorát.

59 Ernszt Sándor (1870-1938). Pápai prelátus, a magyarországi keresztényszocialista mozgalom egyik vezetője, miniszter. A teológiát Budapesten végezte, ahol 1897-ben a kánonjog doktorává avatták. 1892-ben szentelték pappá. 1901-ben a Néppárt programjával országgyűlési képviselő lett. A Pressburger Tagblatt megalapítója, 1897-től az Országos Néplap szerkesztője. 1908-tól a Katolikus Népszövetség vezetője. 1918-ban megalakította a Keresztény Szociális Gazdasági Pártot. A proletárdiktatúra elől Bécsbe emigrált, s részt vett az Antibolsevista Comité munkájában. 1920-tól nemzetgyűlési képviselő volt. 1922-ben magyar királyi kincstári főtanácsosi c. kapott, és rendezte a minisztériumok pénzügyeit és a válságos helyzetben lévő OTI-t. 1930-1931 között népjóléti és munkaügyi, 1931 -ben közoktatásügyi miniszter is volt. 1925-ben nagyváradi kanonok lett, majd pápai prelátus. 1931-től 1938-ig a Központi Szeminárium rektora volt. “Túri Béla (1875-1936). Kanonok, szerkesztő, publicista. 1898-ban szentelték pappá. Vezető szerepet játszott a katolikus sajtó modernizálásában. 1902-től kezdve az Alkotmány c. napilap munkatársa, 1906-tól 1919-ig felelős szerkesztője. 1920-tól egyik létrehozója volt a Központi Sajtóvállalatnak, valamint az Alkotmány utódjaként megindult Nemzeti Újság felelős szerkesztője is volt. 1934-től ő szerkesztette a Katholikus Szemlét is. 1920-tól tagja volt a parlamentnek. 1921-től a Szent István Társulat alelnöke, 1924-től esztergomi prelátus-kanonok.

61 Palló Imre (1891-1978) Székely származású Kossuth-díjas operaénekes. Az 1920-as évektől vezető baritonista, főleg lírai szerepkörben. Világkörüli tanulmányútja után jogi diplomát szerzett. 1935-ben a római operában vendégszerepeit. 1918-ban Bartók fölkérte A kékszakállú herceg vára prózai prológj ának elmondására. 1936-ban a Cantata profana ősbemutatóján énekelt. Kodály Zoltán a magyar népdalok mesterdalnokának nevezte, neki ajánlotta népdalgyűjteményének több füzetét és őt kérte fel a Háry János és a Székelyfonó ősbemutatójához.

62 Berg Ottó (1895-1974). Karmester, zeneszerző, kórusvezető. A Zeneakadémián Herzfeld Viktornál zeneszerzést, Antalffy-Zsiross Dezsőnél orgonálni tanult. Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, utána Kemer Istvánnál szerzett diplomát. 1928-1945 között az Operaház karmestere volt. Több hangversenyt adott a Filharmonikus Zenekarral Budapesten és külföldön. Vezényelte a Palestrina-kórust és a Rádió stúdiókamagya volt. 1945 után a belvárosi plébániatemplom kórusát vezette.

63 Oskar von Kleiner (1882-1947). Innsbruckban és a müncheni művészeti akadémián végzett tanulmányokat, majd Münchenben dolgozott, ahol megismerkedett Mikes Ármin gróffal, aki 1915-ben felajánlotta, hogy a zabolai kastély mellett telket, házat és műtermet ad a művésznek. A háború után a gróf menekülésekor Kleiner rejtette el a gróf műkincseit a bolsevikok elől. A Tanácsköztársaság bukása után Mikes Ármin a festőt Budapesten a Károlyi-palotában helyezte el, ahol a már nős festő a gróf tervező- és építőirodáját vezette, és kapott egy szobát és műtermet is. 1924. január 1-én azonban a gróf fölmondott Kleinemek, amelyből hosszú pereskedés és botrány lett.

197