Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)
Rétfalvi Balázs: Szendy László visszaemlékezése Mikes János püspökről
lyen Giuseppe Sarto bíboros az olasz királyi pár35 jelenlétében felszentelte az Admiral Sain Bon hadihajót. Ez 1898 tavaszán történt.36 1899. július 2-án mondta újmiséjét Mikes püspök az innsbrucki Örökimádás templomban, melynek zárdájában nővére, Maria Pia apáca37 volt. A gratulációk közt, amiket kapott, a legkedvesebb volt számára az a kis karton papírlap, melyre szép kalligrafikus betűkkel láthatóan ceruzával húzott, majd kiradírozott vonalon Velence ősz pátriárkája e szavakat rajzolta: Reverendi Domini Johannis Comitis Mikes Infesto Visitationis Primum Sacrum Litantis Omnipotens Volens Propitius Beatissima Virgine Auspice Votis adnuat Eique ad multos annos Fausta quaeque concedat. J.Card.Sarto Patr. Venet.38 351. Umberto (1844-1900) és felesége, Savoyai Margit (1851-1926). 36 A neves olasz hajózási miniszterről, Simone Antonio Pacoret de Saint-Bon-ról elnevezett Ammiraglio di Sainl Bon csatahajót 1893-ban kezdték építeni a velencei hajógyárban, majd pedig 1897-ben bocsátották vízre. A hajót bevetették az olasz-török háborúban Tripolinál, a balkáni háborúban Rodosznál és az I. világháborúban is részt vett. 1920-ban kivonták a forgalomból. 37 Mikes Erzsébet Sarolta Mária (*1865) Mikes János nővére. 1884-ben az altöttingi kántor feleségének hatására katolizált, majd 1890-ben Innsbruckban belépett az örökimádó apácák (Adoratrices Perpetuae Sanctissimi Sacramenti, 1818.) közé, és a Mária Pia rendi nevet vette fel. AII. világháború alatt a hitleri egyházüldözés elől Magyarországra menekült, és öccse közbenjárására a kőszegi domonkos nővérek fogadták be. 38 Főtisztelendő gróf Mikes János úrnak, aki Szűz Mária látogatásának ünnepén első szentmiséjét bemutatni szándékozik, és az ő kérésére válaszolva kérem, hogy a Boldogságos Szűz oltalmával a Mindenható adjon neki boldogságot sok éven át. Giuseppe Sarto bíboros, velencei pátriárka. 190