Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)

Tóth Krisztina: Adalékok Mikes János püspök lemondásához

székeskáptalan kezelésébe. A jelentés szerint Mikes püspök ezt nem tette meg.63 A Kapuy hagyatékot 1930. szeptember 30-án vette kézhez és a káptalannak 1933-ban az összeg átadását a kamatokkal együtt megígérte. E tartozás a kamatokkal együtt 1933. december 31- én: 23.395 P volt. Rigó hagyatékát, aki az egyházmegyei köteles hagyatékot - jelen esetben 1.500 P lefizetésével - még életében megváltotta,64 Mikes püspök 1930. január 16-án vette kézhez, s ugyanekkor kelt levelében, melyben erről a székeskáptalant értesítette, arra is utalt, hogy az alapoknak az összeget leiratával együtt átadja, viszont a vizsgálat szerint az egyik alapnak a pénz nem folyt be.65 így a kamatokkal együtt ebből 560 P-vel tartozott. A két összeget Damonyán egy ingatlan megvételére fordította66 a hozzá tartozó belsőséggel

63 Mikes János püspök 1930. június 24-én azzal a kéréssel fordul gróf Klebelsberg Kuno m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy a Kapuy hagyatékból a szegényharmad a Szombathelyi Egyházmegyei Szegényalaphoz csatoltassék. SzEL, Ac 1268/1930. A szegényharmad mikénti felosztását a miniszter tudomásul veszi: SzEL, Ac 1509/1930, Madarász Istvánnak a miniszter rendeletéből 1930. június 30-án Mikes János püspöknek küldött levele. A szegényharmad nem tartozik a fent említett, a szombathelyi zsinati törvénykönyv által 15%ban megállapított, a hagyatékból az egyházmegyét illető részhez. A végrendelet nélkül elhalt alsópapság hagyatékát a különböző költségek levonása után az 1774. évi 2474. sz. királyi, valamint 1774. 3524. sz. helytartótanácsi rendelet alapján három egyenlő részre kell osztani: az egyház, a rokonok és a szegények harmadára. Kapuynak volt végrendelete, de az formailag nem volt megfelelő. SzEL, Ac 2299/1930 Mikes püspöknek 1929. december 19-én a sárvári járásbírósághoz írt levele. A hagyatéki költségek tételes felsorolása 1.: A m. kir. igazságügyministemek és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministemek 1904. évi T. 107/15 I. M. számú rendelete. In: Magyarországi Rendeletek Tára 38 (1933). 509-510. (pl. a temetés költsége, a cselédség bére, a különféle tartozások, s a papnöveldéket, elaggott papok intézetét és egyéb jótékony intézetet megillető rész, amelynek mértékét a zsinati statútumok állapítják meg. A szegények harmadát a szombathelyi egyházmegye zsinati törvénykönyve 567. §-a c) pont alatt említi, i. m. 199.

64 Erről a káptalanhoz küldött levele tanúskodik: SzEL, Ki, 6/1930.

65 SzEL, Ki, 6/1930. E levél szerint az egyházmegyei zsinati törvénykönyv értelmében az említett alapoknak járó pénzt átutalta, a levél hátoldalán viszont Varga tb. kanonok azon megjegyzése olvasható, hogy az egyházmegyei alapnak nem folyt be. Érdekes, hogy a Grősz József jegyzetfüzetében az szerepel, hogy a papi nyugdíjalapnak tartozik a fenti összeggel. Mivel egyéb forrásokban (például: SzEL, Ki, 6/1931; 18/1931) is az egyházmegyei alapnak tartozásként említik, így feltételezhető, hogy Grősz József elírásáról van szó.

66 Ezt ő maga is elismeri a székeskáptalannak 1933. március 12-én kelt levelében: SzEL, Ac, 410/1933.

172