Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)

Tóth Krisztina: Adalékok Mikes János püspök lemondásához

zisztoriális Kongregáció felkérésére 1934-ben került sor, s amelynek kivitelezője Serédi Jusztinián megbízásából Drahos János esztergomi kanonok volt.58 Jelentésének kivonatát Grősz Józsefnek a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban őrzött jegyzetfüzete őrizte meg, melynek alapján rekonstruálhatók Mikes püspök személyes tartozásai.59 Mivel ezek elsősorban az egyházi javak kezelésének módjáról tanúskodtak, s nem elődjétől örökölt kiadásokról van szó, ezért nem tűnnek fel a világi elszámolásban.

Az első két pont két papi hagyatékból - egyrészt a Kapuy,60 másrészt a Rigó61 hagyatékból - a vonatkozó összegek visszatartását jegyzi fel. A papok hagyatékának 15%-a ugyanis a szombathelyi egyházmegye 1927-es zsinati törvénykönyvének 561.§-a értelmében az egyházmegyét illeti, mégpedig úgy, hogy azt három egyenlő részben az egyházmegyei alap, a papnevelőintézet és az egyházmegyei nyugdíjintézet kapja.62 A megyéspüspök köteles ezeket átadni a

58 Serédi Jusztinián 1934. árpilis 16-án kelt levele a szombathelyi székeskáptalannak. A dokumentumban a Konzisztoriális Kongregációnak a vizsgálat lefolytatására felszólító január 29-én kelt levelét szó szerint idézi.

59 Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, Grősz hagyaték, A Grősz-per alkalmával lefoglalt iratok 4. boríték, Grősz József jegyzetfüzete. Külön köszönettel tartozom Lakatos Andornak, a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár igazgatójának, aki e jegyzetfüzet létezésére felhívta a figyelmemet. Tanulmányomban azért támaszkodok Drahos kanonok jelentésének tárgyalásakor Grősz József jegyzeteire, mivel az említett jelentés az Esztergomi Prímási Levéltárban a korszakra vonatkozó iktatott iratok között nincs, sem pedig a Vatikáni Titkos Levéltárban az általam átnézett Budapesti Apostoli Nunciatúra anyagában. így tehát feltételezhető, hogy Serédi Jusztinián közvetlenül, nem a nuncius útján küldte Rómába. A dokumentum megtalálása, tartalmának a fent ismertetetteknél esetlegesen részletezőbb feltárása még a jövő kutatásának feladata.

60 Kapuy Károly (1867-1929) különböző helyeken káplánként szolgált, majd 1901-től 1929-ig vámoscsaládi plébános volt. Bővebben 1.: A szombathelyi egyházmegye története. III. kötet. Történelmi névtár. Szerk.: Géftn Gyula. Szombathely 1935. 178.

61 Rigó Zsigmond (1855-1932) Rábakethelyen volt káplán, majd ugyanott plébános, s mint ilyen 1898-től 1902-ig az őrségi kerület esperese és tanfelügyelője. 1902-től 1927-es nyugalomba vonulásáig pedig püspöktamási plébános és molnári apát. Nyugdíjas éveit Vasváron töltötte, 1932-ben halt meg. Bővebben 1.: A szombathelyi egyházmegye története. III. kötet. Történelmi névtár. Szerk.: GéfinGyula. Szombathely 1935. 342.

62 A szombathelyi egyházmegye zsinati törvénykönyve. (Statuta Dioecesana). Kihirdetve az 1927. évi október 4-8. napjain tartott zsinaton. Szombathely, 1927. 198.

171