Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)

Tóth Krisztina: Adalékok Mikes János püspök lemondásához

ára csökkent. Erre álljanak itt most például a Magyar Statisztikai Szemlében közölt adatok a búzaárak alakulásáról42 a vizsgált időszakban: „A búza ára az 1928. év folyamán még 30 pengő felett állott, azután pedig, hogy ez év áprilisában 34,28 pengővel maximumát érte el, állandóan csökkent. A tulajdonképpeni erős áresést az 1930/31. termelési év hozta. Legalacsonyabbra a búzaárak az 1931. év nyarán süllyedtek, amikor a budapesti tőzsde árjegyzései szerint rövid ideig 10, sőt 9 pengőn aluli búzaárak is felszínre kerültek. E túlzottan alacsony árszínvonal azonban nem volt tartós, mert a búza ára csakhamar újból 12 pengő fölé emelkedett. 1932-ben az egész évben csekély ingadozások mellett 12-13 pengő körül állott a búza ára, 1933 első negyedében pedig újból 14-15 pengőig emelkedett [...] az 1933. évi árak is csak valamivel több, mint felét teszik az 1929. év elején érvényben volt áraknak."43 Problémaként jelentkezett a nehéz értékesíthetőség,44 valamint az is, hogy nehezen lehetett hitelhez

42 Azért ezt a példát említem, mivel Mikes püspök dr. Karafiáth Jenő m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez írt, 1932. február 13-án kelt levele szerint a püspökségi birtokok búzabérben vannak kiadva. L.: SzEL, Ac 292/1932.

43 Szőnyi Gyula'. A mezőgazdasági termények, élő állatok és állati termékek áralakulása. In: Magyar Statisztikai Szemle 11. (1933) 4. szám. 243. A szerző az International Conference of Agricultural Economists 1933. évi jelentésében a magyar csoport jelentését veszi alapul az adott termékek ára alakulásának bemutatásakor. Az 1933 második felében tapasztalható búzaárakat, tekintve, hogy 1933 első felében készült, nem említi.

44 A mezőgazdasági recesszió nagyságrendjét mutatja, hogy az 1930-as évek fordulóján mind a felsőházban, mind a képviselőházban, mind az átlag gazdák szintjén foglalkoztak a kérdéssel és megpróbáltak rá megoldást találni. Most csak egy-egy példát szeretnék hozni. A felsőház 1931. augusztus 4-ei ülésén Borbély György felszólalásában a következőket említi: „Zugkereskedők vásárolnak csak gabonát és ezek lelketlenül kihasználják azt a helyzetet, amelybe ez a szegény szerencsétlen ország és vele együtt a gazdaközönség jutott. Tudok eseteket, hogy 5- 7 pengőért vásárolják a búzának métermázsáját. (Úgy van! Úgy van!)” - Az 1931. évi július hó 18-ára hirdetett országgyűlés felsőházának naplója. I. kötet. Budapest 1932.13. A képviselőházban 1933. november 23-án Lang Lénárd szólalt fel megemlítve a következőket: „Most már körülbelül négy hónapja, az aratás óta hétről-hétre megállíthatatlanul zuhan a gabona ára olyan mélységre, amelyet még fantáziánkkal sem tudunk soha elképzelni. A búza ára már lecsökkent 5-6 pengőre [...]; ez olyan mélység, amelynél alábbszállni már nem is lehet.” — Az 1931. július hó 18-ára hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. XVIII. kötet. Budapest 1933. 192. Tehát Mikes püspöknek és Lékaynak az a megállapítása, hogy voltak olyan évek, amikor 7-8 pengőért adták a búzát, ha a búza éves átlagárára nem is igaz, de volt olyan időszak, amikor előfordult. L.: EPL, Cat. D/C, 3506/1938; ASV, busta 56, fasc. 8/7, f. 548; Lékay LingauerA.: Miért kellett i. m. 3. Ezzel szemben az általam is említett Magyar Statisztikai Szemle nagyrészt éves átlagárakkal számolt.

166