Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)

Tóth Krisztina: Adalékok Mikes János püspök lemondásához

hátralék és körülbelül ugyanennyi az épületrongálmányok értéke, amelyre a fedezet jelentéktelen volt.9 Az ekkor elhangzott becslésnek volt realitás alapja, az egyházmegye Mikes János püspökségének utolsó éveiben tényleg jelentős adóhátralékot halmozott fel: a javadalomnak a vallásalap kezelésébe történő átvételekor10155.671 P 04 fillér közadó tartozása állt fenn.11 E tartozás nem egy év alatt keletkezett, 1933. január 8-án Mikes püspöknek a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium I. ügyosztályának vezetőjéhez, Madarász Istvánhoz intézett levelében leírtak szerint a püspökségnek ekkor már 50.000 P adóhátraléka, valamint 38.000 P vagyonváltság12 adóhátraléka volt, amely utóbbit téves kivetés miatt megfellebbezte, így nagy részének törlése kilátásba került.13 Mikes püspök a jelentős közadótartozás csökkentésének és törlesztésének érdekében minden lehetségesei elkövetett. Már feltehetően 1932-ben a hátralékok fizetésére

9 E kijelentés többször előkerül a vonatkozó dokumentumokban: EPL, Cat. D/C, 3506/1938; EPL, Cat. D/C, 1977/1939; EPL, Cat. D/C, 2865/1940; EPL, 5848/1943, in: 6286/1943, in: 7345/1943.

10 Széküresedés idején ugyanis az adott javadalmat nem a Szentszék által az egyházmegye élére állított apostoli adminisztrátor, hanem a Magyar Katolikus Vallásalap kezelte. A szombathelyi püspöki javadalom 1936-os átvételét Hóman Bálint 1936. február 28-án közölte Serédi Jusztiniánnal: EPL, Cat. 3, 683/1936.

11 Ez az az összeg, amely a szombathelyi magyar királyi adóhivatal 1936. január 1-ei kimutatása, több helyen is említésre kerül: Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL), K 27, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, Jegyzőkönyve az 1938. évi március hó 11-én Budapesten tartott minisztertanácsnak, 27-28; EPL, Cat. D/C, 3506/1938. Jelentés a szombathelyi püspöki javadalomnak gróf Mikes János püspöktől való átvétele s a törzsvagyon állagának megállapítása ügyében. 4., 5. oldal. EPL, Cat. D/C, 1977/1939. Hóman Bálint 1939. február 28-án Mikes Jánoshoz írt levele. 4., 5.oldal.

12 A világháború, a forradalmak és Trianon következményei az államháztartást is súlyosan érintették, a költségvetési deficit egyre növekedett. Az állami kiadások fedezésére többek között egyszeri vagyonadót vetettek ki. Mértéke vagyonnemenként különbözött: 5-20% között változott. Az állami kiadások fedezésének módjairól és a magyar gazdaság helyzetének alakulásáról az I. világháború után 1.: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest 2005. 154-174. A vagyonváltsággal kapcsolatos azon törvény, amely az egyházi javadalmakat talán leginkább érintette az 1921. évi XLV. törvénycikk az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az áruraktárak, az ipari üzemek és egyéb jószágok vagyonváltságáról.

13 Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár, Acta Cancellariae (a továbbiakban: SzEL, Ac), 35/1933.

159