Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)
Balogh Margit: Ellenpont. Vázlat az 1919 - 1945 közötti szovjet-orosz egyházpolitikáról
kutathatók - némelyik jellemző módon azzal az adattal nyit, hogy az előző évhez képest hány mecsettel lett kevesebb.36 1944 tavaszán engedélyezték a baptisták, az evangélikusok, a buddhisták (Buddhista Központi Egyházi Hivatal, Centralnoe Duhovnoje Upravlenyije buddisztov v SZSZSZR) és más felekezetek egyházi központjainak működését. (A buddhistákra is hárult politikai feladat: például az Egyesült Államok koreai imperialista agressziója elleni harcban.)3'A szervezeti lépéseket mindenkor az érintett egyház vezetésének a szovjet rendszer iránti hűségnyilatkozata kísérte. Végül 1944. május 29-én az oroszországi nem ortodox egyházak - a törvény sorrendjét követve: a muzulmán, a zsidó, a buddhista, az örmény-gregorián, a görög katolikus, a (latin szertartású) katolikus és az evangélikus egyházak, valamint a szekták - felügyeletére, 1944. július 1-jei hatállyal létrehozták a Vallásügyi Tanácsot, ugyancsak a Népbiztosok Tanácsához rendelve.38 Elnökének egy másik államvédelmi ezredest, Ivan Vasziljevics Poljanszkijt (1898-?) nevezték ki (őt 1957-től A. A. Puzin fogja váltani). Karpov és Poljanszkij elnökök szerepe kísértetiesen hasonlít ahhoz, ami a cárok alatt a Szent Szinódus prokurátoráé volt. A legfőbb döntéshozó persze Sztálin maradt, a kevésbé fontos kérdésekben Vjacseszlav Mihajlovics Molotov, 1946-tól Kliment Jefremovics Vorosilov, Georgij Makszimilianovics Malenkov és Andrej Alekszandrovics Zsdanov dönthettek.39 Elgondolkodhatunk viszont azon, vajon mi számított kevésbé fontos kérdésnek, ha még a moszk-36 GARF f 6991. op. 3. gy. 73. 1. 1. A muzulmán egyházügyi hivatal beszámolója az 1951. évről: eszerint a Szovjetunió területén 370 mecset működik, tizenöttel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1951. március 9. Készítette: Abusajev, a Vallásügyi Tanács felügyelője. (Ugyanez az adat zsinagógákra vetítve: 1950-ben 151, egy év múlva 140 zsinagóga működött a Szovjetunió egészének területén. GARF f. 6991. op. 3. gy. 73.1 30. Összefoglaló jelentés a , judeista kultuszról”. 1951. május 18. Készítette: Abusajev, a Vallásügyi Tanács felügyelője.) 37 GARF f. 6991. op. 3. gy. 68.1. 131. Keltezés nélküli [1950. augusztus 9-i irat mellékleteként] tiltakozás a nevezett tárgyban. 38 GARF f. 6991. op. 3. gy. 79. 1. 23. Szolgálati szabályzat; uo. a Vallásügyi Tanács létrehozásáról szóló 628. sz. rendelet szövegét lásd f. 6991. op. 3. gy. 95.1. 164-168. 39 lUmpoecKuü M. fi. i. m. 205. — 131 — ■
