Bakó Balázs - Pál Ferenc (szerk.): Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 2. (Szombathely, 2015)
Schmidt Péter: Mikes és Trianon: A szombathelyi püspök nyugat-magyarországi politikája (1919 - 1922)
A Szombathelyi Egyházmegyén belüli helyzet: magyar érzelmű és átcsatolás-párti papok Burgenlandban 1922 előtt a papság döntő többsége a magyar iskolarendszerben töltött évek következtében magyar érzelmű volt, s ez különösen igaz volt a Szombathelyi Egyházmegyéhez tartozó részen.62 Dacára annak, hogy többségük nem magyar nemzetiségű, csekély volt az átcsatoláspárti lelkipásztorok száma.63 Mikes püspök 1921 februárjáig tartó óvatos politikája tehát indokolt volt: féltette papjait, hogy az esetleges átcsatolás esetén kiutasítják őket Ausztriából, ha túlságosan exponálják magukat Magyarország mellett. S ő már az elszakítást követő időkre is gondolt: mint Haller miniszternek írta: „...többet használnak a magyar hazának, [ha] ott maradnak és előkészítik a reparáció munkáját."64 Ennek ellenére nem tudta megakadályozni, hogy papjai a nyugatmagyarországi harcokba ne keveredjenek bele vagy váljanak annak 62 Szabó M.: Oktroyierter Umbruch i. m. 16-17, 19; Rittsteuer, J:. Kirche im Grenzraum i. m. 343, 345; Rittsteuer J.\ Die kirchliche Entwicklung i. m. 161-162; Huber, A:. Die katholische Kirche i. m. 1-2; Berczeller R. Leser N.: ...mit Österreich verbunden i. m. 197-199; Jankó F. Tóth /.: Változó erővonalak i. m. 101; Schmidt P.: Burgenlandi Apostoli Adminisztráció i. m. 408. 63 Érdemes itt megjegyezni, hogy a Mikes püspök fennhatósága alatti részen a magyar papok a lakosság számarányához képest még így is legalább háromszorosan túlreprezentáltak voltak: a térségben működő papság névsorának 29%-a volt magyar, míg Nyugat-Magyarország összlakosságából mindössze 8,4% volt magyar anyanyelvű (1920-as állás). Salacz G.\ A magyar katolikus egyház i. m. 133 \JankóF. Tóth /.: Változó erővonalak i. m. 104. Vő.; Anyugat-magyarországi plébániák listája (a Szombathelyi Kerületi Kormánybiztosság részére), SzEL, Ac 4371/1920. Itt viszont figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy az idézett dokumentumban a felsorolt települések nem teljesen egyeznek meg azokkal, amelyek az 1923-ban meghúzott végleges határ következtében valóban Ausztriához kerültek (Felsőrönök, Nagynarda, Németkeresztes, Pornóapáti és Szentpéterfa Magyarországnál maradtak). Továbbá hangsúlyozni kell, hogy a családnevek alapján nem minden esetben lehet a plébánosok valódi nemzetiségi hovatartozására következtetni. Német nevű lelkipásztorok számos esetben a magyarsághoz tartozónak vallották magukat, de voltak ellenpéldák is: talán a legismertebb Pataki (korábbi nevén Schnellbach) Ferenc pornóapáti plébános esete, aki az Ausztriához csatlakozást támogatta. L. még egy korábbi listát is: SzEL, Ac 845/1920. 64 SzEL, Ac 1323/1920. A „reparáció” alatt itt minden bizonnyal a régi határok visszaállítása értendő. Az illetékes miniszterelnökségi államtitkár is dicsérte a püspök körültekintő, de határozott eljárását. SzEL, Ac 1966/1920. 100
