Tóth József: Emlékezzünk régiekről. Anekdotaszerű feljegyzések a Szombathelyi Egyházmegye volt püspökeiről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 1. (Szombathely, 2014)

Hidasy Kornél (1882 - 1900)

plébános be volt idézve, tisztelegni óhajtott a püspöknél a kedves, költői lelkű, öreg Molnár Pál76 77 csényei plébános. Ez utóbbi előbb jelent meg a püspök előszobájában, s a huszár bejelentette, de csak plébániájáról megnevezve:- A csényei plébános van itt, s óhajt bejönni. A püspök kemény szigorral fogadta a belépő öreg plébá­nost, és sötét szemeivel haragosan támadott rá, szemére hány­va kifogás alá esett magatartását. Egyik kemény dorgálás a másikat követte. Jó Molnár Pali bátyánk csaknem kővé me­redve hallgatta a rázúduló főpásztori dorgatóriumot. Szóhoz sem tudott jutni. Egyszer csak a püspök szünetet tartott. Ezt felhasználta a mi jó Pali bátyánk, és reszketeg hangján alá­zatosanjegyezte meg, hogy ő most először jelenik meg püs­pöke előtt, hogy hódolatát bemutassa, mert eddig nem volt alkalma arra, hogy e kedves kötelességét lerója. És most nem tudja, hogy kegyes főpásztora őt az első alkalommal miért fogadja ilyen haragosan. A szelíd lelkű püspök erre maga hökkent meg és - most már nem haragosan - azt kér­dezi a jó öreg plébánostól:- Hát plébános úr hová való? Nem a csémi plébános?- Nem, méltóságos uram, én Molnár Pál csényei plébános vagyok.- Akkor, kedves plébános úr, ez a dorgálás nem magának szólt. Ne vegye rossz néven. Összetévesztettem a két plébá­niát. Csémet és Csényét. Plébános úrról most leveszem, s majd rárakom az egészet a csémire, akit az illet. Most üljön le kedves plébános úr, és beszélgessünk a plébániájáról! 76 Jelentése: A szó meghallgatására 77 Molnár Pál (Egyházasszecsőd, 1824. - Csénye, 1901.) 1848. december 7-én szentelték. Nevelő volt Nagycsákányban, Batthyány Zsigmond gróf családjánál. Káplán Vasszentmihá­­lyon, Kemenesmihályfán, Körmenden, Szombathelyen és Sárváron. 1865-től haláláig plébános Csényén. 77

Next

/
Thumbnails
Contents