Tóth József: Emlékezzünk régiekről. Anekdotaszerű feljegyzések a Szombathelyi Egyházmegye volt püspökeiről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 1. (Szombathely, 2014)

Előszó

Előszó

Mind a helytörténészek, mind a történelem iránt érdeklődő olvasók nagy örömmel és várakozással vehetik kézbe Tóth József nagyprépost 1925-ben megjelent s most átdolgozott, javított formában újra megjelenő Emlékezzünk régiekről című könyvét.

Tóth József Sorokifaludon született 1863-ban, édesapja Tóth Sándor uradalmi kocsis volt. A teológiát a bécsi egyetemen hallgatta, ott avatták doktorrá 1892-ben. 1886. július 14-én szentelték pappá, 1886-tól káplán volt Kisunyomban, majd Nyőgéren. 1887-től a Püspöki Iskola hitoktatója Szombathelyen, 1889-től 1902-ig a szemináriumban a dogmatika tanára s egyben tanulmányi felügyelő. 1902 és 1907 között püspöki titkárként és szentszéki ülnökként tevékenykedett. Székesegyházi kanonokká 1907-ben nevezték ki, 1926-ban a székeskáptalan nagyprépostja lett.

Az egyházmegye egyik legnehezebb korszakában, 1919-től 1921-ig püspöki helynökként tevékenykedett. Ez az az időszak, amikor Mikes püspököt a kommün fogságba vetette, s ezalatt a főpásztor nélkül maradt egyházmegyét neki kellett vezetnie nagy odafigyeléssel és tapintattal. 1923-ban érdemei elismerése mellett pápai prelátussá nevezték ki. Türelemmel viselt hosszú szenvedés után, 1936. június 16-án hunyt el.

A Géfin Gyula által szerkesztett három kötetes, a Szombathelyi Egyházmegye történetét feldolgozó munkában - elsősorban saját visszaemlékezéseire hagyatkozva - ő írta meg az István Vilmos püspökről szóló részt.

5 —>