Tóth József: Emlékezzünk régiekről. Anekdotaszerű feljegyzések a Szombathelyi Egyházmegye volt püspökeiről - Géfin Gyula Kiskönyvtár 1. (Szombathely, 2014)

Bőle András (1824 - 1843)

miért sem, felment a padlásra. A padlás leszakadt. Schmalz Hanzi egyik vadas tehénnek a hátára esett. De elég szeren­csésen, mert annak a hátán maradt. Csakhogy egy kis baj történt. Mert Schmalz Hanzi háttal a tehén feje felé esett úgy, hogy ijedtében a tehén farkát kapta meg fogódzónak. A tehén a szokatlan esemény folytán megijedt és elszabta az amúgy is rossz kötelet, mellyel a jászolyhoz volt kötve. A tehén szilaj rohammal vágtatott ki az istállóajtón. Ki az ud­varra. Onnan az utcára. Hátán a plébános a tehén farkába fogózkodva. Meglátja ezt a különös jelenetet egyik hívő. Ki­áltozva kérdi a plébánost: - Herr Pfarrer! Wohin denn?21 - Fragen Sie meine Schocket22 - feleli a plébános, és rohan tovább. De végre a tehén megcsendesedett, s a plébános le­­szállva róla visszavezette az istállóba. De hát nem ezt akar­tam én elmondani. Említettem már, hogy Bőle András szigorú püspök volt. Schmalz Hanzi sok kópéságot követett el. Sok volt a rovásán. Egyszer feljelentették, hogy beteglá­togatás közben valami szabályellenességet követett el útköz­ben. Tudniillik nagyon szenvedélyes vadász volt Schmalz Hanzi. A puskát még beteglátogatás alkalmával is magával vitte, s ha valami szerencsétlen vad, fogoly, nyúl, róka stb. akadt útjába, hát ő bizony lelőtte, ha lehetett. Ezért feljelen­tették. A püspök persze beidézte, és szigorú hangon kérdezte tőle, hogy mer puskát vinni magával a beteglátogatás alkal­mával is? És különben, hogy merte a lelőtt vadat a beteglá­togató tarsoly mellé akasztani? Schmalz Hanzi készen volt a felelettel: 21 Plébános úr! Hova tart? 22 Kérdezze meg a (...). Sajnos a Schöckel szót a német nyelv nem ismeri. Tóth József való­színűleg félreolvasta a gót betűs szöveget, amelyből az anekdotát kiírhatta. — 34

Next

/
Thumbnails
Contents