Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

i öl elégséges bizonyítékot nyújtott, az egyházmegyébe vissza­fogadtatok és Királyfalván mint id. kisegítő alkalmaztatott““ (köri. 1887. I.). Királyfalván rendezte sajtó alá megtérésének, lelki küzdelmeinek szép emlékét a „Lelkigyakorlatok kézi­könyve. Bpest, 1888.“ címmel. 1888 őszén Ólad adminisztrá­tora lett, 1894-ben Máriafalván káplán, majd u. a. évben Ojhegyen plébh. (1894. okt.—1895. dec.). Egy év múlva Pósa­­szentkatalinon lett plébh. s ott működött 1907-ig, amikor nyugalomba ment. Szombathelyen a deficientiában élt ez­után 1908. febr. 20-án beköv. haláláig. Munkatársa volt 1868-ban a Kát, Néplapinak és a Kát, Lelki­­pásztornak, 1870—72nben belmunkatársa a Szabad Egyháznak, főmunka­­tarsa és vezércikkírója a Szabad Sajtónak 1872. júl.-tól a lap megszűn­téig. 1883—84-ten a Pápai Lapokba írt. 1876. jan.-ban alapította és negyedévig szerkesztette a Szabadkai Közlönyt. — Szinnyei: Magyar Írók III. 531. — Reinhold Taute: Die kath. Geistlichkeit in der Frei­maurerei. Berlin. Wunder, 1909. — Sz. E. T. II. 352. 1. 277. Fischl József. Sz. Alsórönökön 1875. febr. 12-én. Félsz. 1899. júl. 2-án. Káplán volt Vasvörösvárott (1899—1903), Rohoncon (1903—5), Pinkafőn (1905—6), adni. Kúpfalván (1906—12), pléb. Városszalonakon (1912—30). 1923-tól a rohonci kér. esperese volt. Meghalt Városszalonakon 1930. május 24-én. Köri. 1930. X. 2029. sz.: „F. J. buzgó papi életét és tevékeny mun­kásságát ismerjük még az elcsatolás előtti időből, de az elcsatolás utáni nehézségek közepette sem torpant meg, hanem igazi papi lélekkel s talán még nagyobb buzgósággal és odaadással dolgozott s nem egyszer küzdött a kath. ügyért.“ —• Németül is beszélt. 278. Fischl Károly. Sz. Nagyfalván 1891. jan. 1-én, F. József bábos fia. Félsz. 1914. június 27-én. Káplán volt Vasvörösvárott és Nagyszentmihályon (1914—15), adni. Felsőkethelyen, káplán Szenteleken, majd Lékán (1915—16), adni. Felsőszénégetőn (1916—17). 1917-ben ideiglenesen nyugalomba ment. 1918- ban az újonnan szervezett dobrafalvai plébánia adminisztrá­tora lett, 1920-ban a borostyánkői plébánia vezetésével bízatott meg, 1921. június 16-tól kezdődően felvétetett a nyugdíjas papok sorába. Nagyfalván él. Németül is beszél. 7 97

Next

/
Thumbnails
Contents