Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

233. Erkinger István.

Sz. Szombathelyen 1861. nov. 25-én E. István vargamester és Tömő Katalin szülőktől. Félsz. 1884. május 18-án. Káplán volt Bánokszentgyörgyön (1884. máj. 18.—1885. jan. 31.), Felsőszemenyén (1885. febr. 1.—júl. 11.), id. adni. u. o. (1885. júl. 11.—szept. 30.), káplán Pákán (1855. okt. 1.—

1887. jan. 6.), id. adm. u. o. (1887. jan. 6.—-márc. 31.), ismét káplán u. o. (1887. ápr. 1.—1888. okt. 3.), Kerkaszentmiklóson (1888. okt. 3.—1889. márc. 15.), pléb. Felsőszemenyén (1889. márc. 16.—1919. jún. 30.). 1919. júl. 1. óta nyugalomban van Szombathelyen a deficientiában; közben Celldömölkön volt kórházi lelkész, majd 1933. óta ismét Szombathelyen él.

Felsőszemenyén plébánossága alatt egy tantermes iskola épült tanítói lakással, a templom kívül-belül renováltatott, a plébániaház szárazzá tétetett, új tetőt kapott, az istállók magasabbra vétettek, cseréppel fedettek, új pajta épült cseréppel fedve, új ólak cementtel a sertések számára; a plébániaszőlőt megforgattatta és amerikai alanyra oltott 5000 db. nemes oltvánnyal ültette be. Nyugalmi éveiben a szeminárium hegyterületén a munkálatokat irányítja. Kerkaszentmiklóson misealapítványt tett szüleiért (devalvált értéke 8 P); saját leikéért (100 K): alapítványt tett a Szeplőtelen szobrának fenntartására (100 K) és az öröklámpa fenntartására (80 P). Azon a helyen, ahol hívei fogadták, mikor mint plébánosuk bevonult, téglából épült fülkében állította fel az Immaculata kőből való szobrát.

234. Erkinger József.

Sz. Szombathelyen 1799. júl. 31-én Erkinger („alias: Föld Király“) György és Horváth Julianna szülőktől. Kisszeminarista volt. Félsz. 1822. márc. 17-én. Egy évet a presbvtcriumban töltött, majd káplán lett Nagylengyelben (1823. ápr.—1824. dec.), Vámoscsaládon (1824. dec.—1826. szept.), Zalaegerszegen (1826. okt.—1830. máj.), Alsóságon (1830. máj.—1832. jan.), adm. u. o. (1832. jan.—1833. dec.), pléb. u. o. 1833. dec. 11-től 1867. okt. 16-án beköv. haláláig.

Németül is beszélt. — Vis. Can. Alsóság, 1837. május 21. 1848- ban elszenvedett kellemetlenségeit megörökíti Fekete J. a kenyerii plébánia historia domusában. —• Sz. E. T. II. 23. 1.

235. Ernecz Ignác.

Sz. Sárvárott 1817. jún. 5-én E. Zsigmond és Perger Anna szülőktől. Félsz. 1841. aug. 4-én. Káplán volt Nagyritkán 4 hónapig, adm. u. o, 4 hónapig, pléb. u. o. 1856. ápr.

18-ig. Ettől kezdve Sárvárott élt 1872-ig, amikor reaktivál-83