Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

a Kelcz Adélffy internátusbán (1931. szept. 1.—1932. okt. l.)r káplán Jánosházán (1932. okt. 1.—1934. szept.), plébh. Tömördön 1934. szept. óta.

1280. Szerény! János.

Sz. Felsőlendván 1815. márc. 9-én Czvörnyek György és Szlámár Éva jobbágy szülőktől. Félsz. 1842. júl. 20-án. Káplán volt Muraszombaton (1842—44), Cserföldön (1844—

45), Tótszentmártonban (1845. jún.—1847. jan.), Bagonyán (1847), Vízlendván (1847—48), Belatincon 1848—52), plébh. Apátistvánfalván (1852. febr.—1853. szept.), pléb. u. o. 1853. szept.-tői 1869. márc. 31-én beköv. haláláig.

Vendül és németül is beszélt.

1281. Sziber István.

Sz. Kámonban 1760. aug. 11-én Sz. János és Rosnai Krisztina szülőktől. A teológia I—III. évfolyamait mint a Sz. Ferenc rend tagja hallgatta Budán és Pozsonyban. 1787-ben \ette ál Szily s miután a teológiát elvégezte, telsz. 1789-ben. Káplán volt Szentgyörgyvölgyén (1790. márc.—szept.), adni, Náraiban (1790. okt.—1791. márc.), segédgondnok a Kelcz- Adélffy árvaházban (1791. márc.—ápr.), káplán Dozmaton (1791. máj/—nov.), Vasszentmihályon (1791. nov.—1792. márc.), pléb. Kemenesszentpéteren 1792. ápr.-tói 1815. márc.-ig. Ekkor lemondott plébániájáról, Szombathelyen élt 1828. jan. 15-én beköv. haláláig.

Közepesen beszélt németül is. —• Vis. Can. Kemenesszentpéter, 1814. máj. 31. —- P. C. 1828. n. 39. —1 ö öntette a szombathelyi székesegyház nagyharangját.

1282. Szieghart Gyula.

Sz. Félen (Pozsony vm.) 1895. máj. 15-én, Sz. Gyula fia. P'elsz. 1917. szept. 16-án. Káplán volt Vasvörösvárott (1917—18), prefektus a Kelcz-Adélffy árvaházban (1918— 19), nevelő Vépen Erdődy Sándor gróf családjánál 1919-től 1920. febr. 29-én az influenzajárványban történt elhalálozásáig.

Németül is beszélt. — Sz. E T. II. 451. I.

1283. Szigethy Imre.

Sz. Hegykőn (Sopron vm.) 1779 körül. A feloszlatott lékai augusztinus konventnek volt tagja. Teológiát Bécsben

404