Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

94. Bíró Péter.

Sz. Alsólendván 1732 körül. A teológiát Bolognában végezte kitűnő sikerrel („cum magna industria et laude“). Félsz. 1758-ban. Káplán volt Szentgyörgyvölgyén (1758—60), pléh. Bántornyán (1760—62), pléb. Szentgyörgyvölgyén 1762 júniusától 1787. márc. 7-én beköv. haláláig.

Olaszul jól, horvátul és vendül közepesen beszélt. Az inf.-k tisztalelkű, buzgó papnak mondják. Sokat kellett küzdenie a protestánsokkal, akik Bíró jelentései szerint atrocitásokat vittek végbe a konvertita katolikusokkal szemben. (P. L. k. i. 1783. okt. 29, dec. 12; 1784, jan. 20, nov. 16; 1785. júl. 5, júl. 13. v. ö. 1786. máj. 13, jún. 30.). — P. C. 1787. p. 62.

95. Bitnicz Lajos dr.

Sz. Jákon 1790. júl. 17-én Bitnitz (sic!) József és Pánácz Katalin szülőktől. Atyja a községnek jegyzője, sebésze és borbélya 1797. jan. 29-én elhúnyt; özvegye Nagykanizsára költözött. Ginin. tanulmányait Kőszegen mint a Kelcz-Adélffy árvaház növendéke végezte, a líceumot és a teológiát Szombathelyen hallgatta. Korhiány miatt nem volt szentelhető a teológia elvégzése után. Mint a líceum h. tanárát szentelte fel Somogy Lipót 1813. máj. 9-én. Élete Szombathelyen folyt le, a líceumnak volt tanára, majd 1839-től egyben igazgatója is 1847-ig, amikor kanonok lett. 1871. jún. 28-án mint székesegyházi nagyprépostot és bosoni vál. püspököt Nagykanizsán ragadta el a halál. Egyike volt egyházmegyénk legkiválóbb, legtudósabb papjainak. Bölcsesége, szerénysége, lelki nemessége kedvessé tették Isten s az emberek előtt. Életrajzát 1. a II. k. 374—78. lapjain.

Sz. E. T. (1. névmutató). — Az ott felsoroltakon kívül v. ö. Géfin: Batsányi és Bitnitz levelezése. Irodalomtörténeti Közlemények. Bpest, 1932. (XLII. évf.) I. f. 67—83. lapokon. — Archeol. Értesítő, í869. 15. sz. A M. T. Akadémia levéltára sok érdekes levelet őriz Bitnicztől és B.-re vonatkozólag. így kedvesen emlegeti a jeles premontrei akadémikus Szenczy Imre: „Tudományos működésem mindenkori élesztője Bitnicz Lajos“ (Toldy F.-hez 1847. nov. 7.).— B.-nek 15 Toldyhoz intézett levele is van itt; kitűnik ezekből, hogy B. küldte el a M. T. Akadémia számára azt a levelet, amelyet Kazinczy Nagy József nagypréposthoz intézett. 4774 darabot kitevő nagyértékű éremgyüjteményét a M. T. Akadémiára hagyta. (A M. T. Akad. értesítője. V. 231. I.) —• Az Akadémia és a Nemzeti Múzeum kiadványai B. képét is hozzák. — Megemlítem, hogy B. a nevét eleinte Bitnitznek, később Bitnicznek írta.

Befejezésül álljanak itt az eleven tollú Frankenburg Adolfnak emlékezései egykori tanáráról: „A komolyabb Bitnicz, bár nem tudta velem a mathesis abstract tudományát megkedvelteim, annál jobban sikerült ez neki classicus felolvasásai által a magyar nyelv és irodalom történetéből,

39