Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

Nagylengyelen (1841. máj.—1842. okt.), Nyőgéren (1842. nov.—1844), Simonyiban (1844—46), Peeölben (1846. márc. —1849. szept.), Szombathelyen (1849. szept.—1850. jún.), pléb. Köveskúton 1850. júl.-tól 1884. okt. 13-án beköv. haláláig.

Mint szombathelyi káplán tevékeny részt vett 1848-ban a honvédség toborzásában. Németül is beszélt.

1247. Szalay István.

Sz. Páliban (Sopron vm.) 1741. febr. 1-én Sz. István és Varga Katalin szülőktől. A teológiát Győrött hallgatta. Félsz. 1763-ban. Káplán volt Baltavárott (1763—65), pléb. u. o. (1765—72), karkáplán Szombathelyen (1772—73), pléb. Köveskúton (1773. jún.—1777. márc.), adni. Jákon (1777. ápr.—1778. ápr.), káplán Sárvárott (1778. máj.—- 1785. máj.), pléb. Csényén 1785 májusától 1805. márc. 11-én beköv. haláláig.

Németül is beszélt. — P. C. 1805. p. 109. — Vis. Can. Sárvár,

1781. ápr. 1—2.

1248. Szalay István.

Sz. Alsólendván 1845. aug. 17-én. Félsz. 1868. okt.

18- án. Káplán volt Bagonyán (1868—69), Alsólendván (1869 —70), Cserföldön (1870—71), Bántornyán (1871—77), plébh. u. o. (1877—79), pléb. u. o. (1879—1913). 1890-től a vend nyelvű iskolák tanfelügyelője volt. Elhúnyt 1913. jan.

19- én.

Vendül is beszélt. Bántornyán 900 K-s misealapítványt tett.

1249. Szalay János.

Sz. Győrött 1734. okt. 25-én Sz. Mihály és Róza szülőktől. A teológiát Győrött hallgatta. Félsz. 1760 körül. Káplán volt Szanyban 3 V, évig, pléb. Rábapatonán 1 évig, Rábakováesiban (1764—75), Vámoscsaládon 1776 januárjától 1785. nov. 30-án beköv. haláláig. A sárvári kerületnek esperese volt.

Vis. Can. Vámoscsalád, 1781. máj. 29—30. — Az inf.-k példás életű, magát folyton képző, buzgó papnak mondják. Németül is beszélt. — P. L. k. i. 1783. jún. 4; 1784. ápr. 7. — P. C. 1785. p. 198,— Sz. E. T. II. 368. 1.

392