Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

Csémben 1903-tól 1924. ápr. 26-án beköv. haláláig. 1920-tóí a szombathelyi felső kér. esperesi tisztjét viselte.

Köri. 1924. II. 1567. sz.: „B. F. példás buzgósággal, türelemmel viselt hosszú szenvedés után meghalt. A közel félszázados papi tevékenységben érdemesült oltártestvért papjaim imáiba ajánlom.“ Horvátul és németül is beszélt.

92. Biricz János.

Sz. Tömördön 1885. márc. 6-án B. Alajos és Steiner Veronika földműves szülőktől. A teológiát Veszprémben hallgatta, ott szentelték pappá 1910. jún. 24-én. Káplán volt a veszprémi egyházmegyében Szóládon (1910—11), adni. Kisgörbőn (1911), Tapsonyban (1911—12), adm. Káptalanfán (1912—13), Zalapetenden (1913), Németladon (1913),. Zalaszentbalázson (1913—15), Tótszentpálon (1915). 1915- hen mint tábori lelkész bevonult a világháborúba, melyet végigszolgált; érdemei elismeréséül signum laudist, papi érdemkeresztet és vöröskeresztet kapott. 1919-ben átvétetett a szombathelyi egyházmegyébe, Tömördön volt plébh. 1919-től

1928-ig, amikor a zalatárnoki plébániára került.

Horvátul is beszél.

93. Biricz Simon.

Sz. Borisfalván (Sopron vm.) 1812. okt. 3-án B. Ignác és Szedenik Teréz szülőktől. Félsz.

1838. szept. 18-án. Káplán volt Felsőlendván (1838—39), Tótszentmártonban (1839. febr.—

1843. febr.), Pusztaszentmihályon (1843. márc.—1845. febr.), Körmenden (1845. febr.—1849. jún.), ftohoncon (1849. jún.—1850)r pléh. Németszentgróton 1850-től 1895-ig, amikor lemondott plébániájáról; Némethidegkuton, majd Csémben lakott 1907. okt. 15-én beköv. haláláig. Tb. szentszéki ülnöki címet kapott. Egyházmegyénk papjai közt ő érte el a legmagasabb kort.

Horvátul és németül is beszélt. Jótékony ember volt.

38