Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

1192. Stefanies István.

Sz. Bántornyán 1756. júl. 6-án Stephanies (sic!) István és Posgay Klára szülőktől. A teológiát Budán hallgatta 4 évig. Félsz. 1780. szept. 10-én a celldömölki kegytemplom sz. Anna kápolnájában. Káplán volt Muraszombaton 10 hónapig, pléh. Bántornyán 1782-től 1784. ápr. 12-én beköv. haláláig.

Vendül, horvátul és németül is beszélt. —• P. C. 1784. p. 422.

1193. Stefanies István.

Sz. Csempeszkopácson 1886. febr. 2-án S. György irodaszolga és Borbély Zsófia szülőktől. Félsz. 1909. ján. 27-én. Algondnok volt a Kelcz-AdélfFy árvaházban (1909), káplán Letenyén (1909—10), Kemenesmihályfán (1910. aug.—szept.), ideiglenesen nyugdíjaztatok betegsége miatt; 1911. ápr. 11-én Szombathelyen elhúnyt.

Sz. E. T. II. 367. 1.

1194. Stegmüller János.

Sz. Kőszegen 1819. okt. 8-án S. Ferenc János polgár és Klügel Teréz szülőktől. Teol. tanulmányait a pesti egyetemen végezte. Félsz. Veszprémben Zichy Domokos gróf püspök által 1842. okt. 28-án. Nevelő volt Vasvörösvárott Erdődy István gróf családjánál (1843—61). 1855-ben jáki apáttá neveztetett ki, Szenczy püspök 1855. aug. 5-én benedikálta Bitnicz L. és Szaniszló J. közreműködésével. 1861-től kezdve Jákon élt, u. a. évben püsp. szentszéki ülnökké neveztetett ki. 1892. jan. 17-én hányt el.

Köri. 1892. VI. 1648.: „S. J. halála által egy a közszeretet és; elismerés által hosszú pályáján szakadatlanul környezett, jámbor életű, a szegényeket tettel és tanáccsal, példás felebaráti szeretettel gyámolító és a közügyek iránt is nemesen érdeklődő derék jó fiát vesztette egyházmegyénk.‘‘ — Jákon 300 frtos misealapítványt tett. — Sz. E. T. IL 233, 234, 367, 402. 1.

1195. Stegmüller Károly dr.

Sz. Kőszegen 1822. nov. 3-án S. Ferenc János polgár,, asztalos és Klügel Teréz szülőktől. A filozófiát mint kisszeminárista Szombathelyen, a teológiát mint pázmánita Bécsben végezte. Félsz. 1845. nov. 13-án. A Szent Ágostonról név. bécsi cs. és kir. felsőbb papnevelő-intézetben képezte magát tovább a teol. doktorátus elnyeréséig; 1849-ben püsp. szertartó. u. a.

374