Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

(akvi bejegyzés). Félsz. 1835. máj. 10-én. Bőle püspök udvari káplánja volt 1835-től 1840-ig, püspöki és szentszéki jegyző 1840-től 1847. szept. 20-ig; pontosan teljesítette dolgát és 1840-től 1844-ig szép indexeket készített a jegvzőkönyvekhez. 1847. szept.-ben Egyházasrádóc plébánosa lett s ott munkálkodott 1872. júl. 21-én beköv. haláláig. 1860-tól haláláig viselte a körmendi kér. esperesi és tanfelügyelői tisztjét.

Németül is beszélt.

1043. Potyi Károly.

Sz. Ölbőn 1810. nov. 28-án P. János és Ajakas Julianna nemes szülőktől. Félsz. 1835. aug. 2-án. Házikáplán volt Zalabéren szentgyörgyi Horváth uraságnál (1835—37), káplán Jánosházán (1837. febr.—1844. máj.), Vépen (1844. jún.— nov.), Kőszegen (1844. nov.—1851. nov.), Szombathelyen (1851. dec.-—1852. febr.), Sárvárott (1852. márc.—1854. febr.), pléh. Pinkamindszenten 1854. febr. 21-től 1860. júl. 21-én beköv. haláláig.

1044. Pótzik József.

Sz. Páliban (Sopron vm.) 1761. jan. 29-én P. Bálint és Szigeti Éva szülőktől. A teológiát Győrött és Pozsonyban hallgatta 5 éven át kitűnő sikerrel. Félsz, a régi vártemplomban 1784. máj. 9-én. Káplán volt Csesztregen (1787. okt.— 1788. jún.), Sárvárott (1788. júl.—1790. nov.), az egyházjog és történelem tanára a szemináriumban (1790. nov.—1802. aug.), pléh. Vámoscsaládon 1802. aug.-tói 1812. ápr. 9-én beköv. haláláig.

Jeles pap volt. Somogy püspök 1811-ben 13 kanonokjelölt közt 7-ik helyen terjesztette fel s ezt írta róla: „Vitae exemplaris cum solida scientia... zelus pastoralis cum patientia conjunctus. Gravis agendi ratio et pacifica indoles.“4 — Sz. E. T. I. 82, II. 188, 189, 294, 365, 402. 1.

1045. Pöltinger (Poltinger) Antal.

Sz. Klagenfurtban 1751 körül. Félsz, a gurki egyházmegye szolgálatára 1774-ben. Az egyházmegyébe 1778 júliusában jött, Szalónakon mint várkáplán működött 4 hónapig, Vasdobrán mint pléb. 1782. aug.-ig, amikor egyházmegyénkből elbocsáttatott és a salzburgiba vétetett fel.

Németül és franciául beszélt. -—- Vis. Can. Vasdobra, 1779. május 17. — P. C. 1782. p. 640, 659, 717, 730.

329