Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)
Irodalom - Rövidítések
gölényben (1917-—18), Vasvörösvárott (1918—20), Nagyszentmihályon (1920—21), adni. Borostyánkőn (1921), káplán Pákán (1921. dec.—1923. jún.), Felsőpatyon (1923. alig. ■—1924), ideiglenesen a burgenlandi Ap. Adminisztrátor rendelkezésére bocsátva (köri. 1924. III. 2085.) káplán volt Rábaszentmártonban (1924), ismét visszakerült egyházmegyénkbe u. a. évben káplánnak Felsőpatyra (1924—26), majd Letenyére (1926—27). 1928-ban felvételt nyert a pécsi egyházmegyébe s a szombathelyinek kötelékéből elbocsáttatott. Jelenleg Tolnán káplán. Németül is beszél. — Sz. E. T. II. 451. 1. 1023. Plájer János. Sz. Kethelyen (Sopron vm.) 1783. szept. 15-én Plever (sic!) Pál alsólászlói molnáfmester és Erzsébet szülőktől. Félsz. 1807. szept. 8-án. Káplán volt Gyanafalván (1807—10), plébh. Egyházasfüzesen (1811—27), Erdődy György gróf házikáplánja Monyorókeréken (1827—30), pléb. Pinkamiskén 1830-tól 1862-ig, amikor nyugalomba vonult; Pinkamiskén élt 1863. márc. 10-én beköv. haláláig. 1853-ban csatári javadalmas apáttá neveztetett ki, Szenczy püspök 1853. jól. 10-én benedikálta. Németül is beszélt. — Vis. Can. Gyanafalva, 1808. máj. 24; Pinkamiske, 1836. jún. 24. J024. Plánder Ferenc. Sz. Kiskanizsán (Zala vm.) 1796. jan. 5-én Plander (sic!) István és Káposzta Julianna szülőktől. Félsz. 1819. jan. 17-én. Káplán volt Nagylengyelen (1819. ápr.—júl.), Szombathelyen (1819. aug.—1824. febr.), a történelem tanára a szombathelyi líceumban (1824. febr.—1826. dec.), pléb. Nován 1826. dec. 1-től 1867. márc. 5-én beköv. haláláig. 1826- lól 1855-ig kér. esperes és tanfelügyelő volt. Zala megye 1831- ben táblabírájává választotta. Vis. Can. Nova, 1830. jún. 13. — Nován 100 frtos alapítványt tett szentmisére, 42 frtost a kántor javadalmazására. — Sz. E. T. II. 220, 365. 1. 1025. Plank Mihály. Sz. Somfalván (Sopron vm.) 1791. szept. 23-án Plang , (sic!) András és Terézia szülőktől. Félsz. 1815. ápr. 9-én. 323
