Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)
Irodalom - Rövidítések
gyakorlatokon példás huzgósággal vett részt. Mivel ellenségei már hoszszabb idő óta támadták, a Nyugatmagyarországom lefolyt eseményekre való tekintettel tanácsoltam neki, hogy a nyugalom helyreálltáig ne menjen vissza plébániájára, ö azonban ártatlansága érzetében és híveit nem akarván a nehéz időkben egyedül hagyni, hazament Pornóapátiba. Okt. 5-én az éj leple alatt ismeretlen egyének behatoltak a plébániaházba és a plébánost elhurcolták. Harmadnap a szomszédos nárai erdőben találták meg összeroncsolt holttestét. Az egyszerű lelkű és buzgó paptársat, kit árván hagyott hívei bánkódva siratnak, az oltártestvérek különös megemlékezésébe ajánlom.“ 991. Pataky Antal. Sz. Pecölben 1819. máj. 23-án Pataki (sic!) György és Lada Anna szülőktől. A filozófiát mint kisszeminarista hallgatta. Félsz. 1845. júl. 22-én. Káplán volt Szentléránton (1845. okt.—1851. máj.), Körmenden (1851. máj.—1852. szept.), Szombathelyen (1852. szept.—1854. ápr.), pléh. Szentléránton 1854-től 1884. jan. 3-án beköv. haláláig. Náraiban 100 frtos misealapítványt tett. 992. Patonay György. Sz. Rábatőttősön 1760. jan. 7-én Patonai (sic!) Ferenc és Budai Judit nemes szülőktől. A teológiát Győrött és Pozsonyban végezte. Félsz. 1784. máj. 9-én. Káplán volt Milejben, Zalaegerszegen (1788—91), Szombathelyen (1791—92), helyi káplán Nemesbődön 1792-től 1806. márc. 13-án beköv. haláláig. P. C. 1806. p. 82, 993. Pauer Alajos. Sz. Barátfalun (Sopron vm.) 1857. júl. 12-én. Félsz. 1884. máj. 18-án. Káplán volt Rohoncon (1884—87), Vasvörösvárott (1887—-89), pléb. Pinkamiskén (1889—1905), pléh. Monyorókeréken (1905—22). 1922. okt. 1-én nyugalomba vonult, Körmenden, majd Vasvörösvárott élt, 1932. okt. 15-én hányt el. Németül is beszélt. „P. A. terve szerint épült a monyorókeréki plébániaház, ő rendezte be a templomot, a plébánia részére nagyszerű kertet létesített. Olvasóköre egészen a háborúig az összes férfiakat egyesítette. Talán ennek eredménye volt, hogy ebben a lakosság szerint erősen tagolt plébániában a szociáldemokrácia sohasem tudott pártot alakítani.“ (Tell L. leveléből.) 314