Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

a gyermekseregnek. A hittanórák tartását nem mulasztotta el. Jámbor, imádságos pap volt. A délelőttöket imádsággal, tanulással, olvasással töltötte. Az Ürangyalát mindig térdelve mondta el. Mindenkor reverendában járt, amelyen magyaros sujtás volt. Koldusszegényen halt meg.‘‘ (Baranyai József plób. leveléből.)

Tóth i. m. 47. 1. — Sz. E. T. II. 343, 362. 1. — Kedves levelei és verse a Köberl hagyatékban. Ügyes verselő volt.

880. Móricz Lajos.

Sz. Szombathelyen 1883. aug. 25-én M. András cipészmester és Szlábi Teréz szülőktől. Félsz. 1906. június 27-én. Káplán volt Csesztregen (1906. okt.—1910. júl.), Sárvárott (1910. júl.—1912. szept.), Rábakethelyen (1912. szept.— dec.), Vámoscsaládon (1913. jan.—okt.), helyi káplán Hegyfalun (1913. okt.—1915. szept.), pléb. Győrvárott 1915. szept. 23. óta.

1931. május 31-én 25 éves papi jubileuma alkalmával Gvőrvár lakossága díszpolgárává választotta.

881. Moser Alajos.

Sz. Szombathelyen 1788. május 24-én M. János és Stegmüller Julianna szülőktől. A teológia elvégzése után, mivel korhiány miatt szentelhető nem volt, nevelőként Sopronba került (1810—12). Félsz. 1811. május 1-én. Káplán volt Salomvárott 1 hónapig, Rohoncon 4 évig. 1815-ben elnyerte a városszalónaki plébániát és ott munkálkodott 1865. június

19-én beköv. haláláig.

Németül is beszélt. — Vis. Can. Rohomc, 1812. szept.. 28; Városszalónak, 1836. jún. 21.

8S2. Muiszer József.

Sz. Szombathelyen 1809. márc. 3-án M. Mihály polgár és Horváth Anna szülőktől. A teológiát már 1830-ban elvégezte. Félsz. 1832. márc. 21-én. Káplán volt Rosszviperesztegen (1833. márc.—május), Lékán (1833—35), Szentléránton (1835. febr.—dec.), adm. Rábaszentmártonban (1836—

1838). 1838-ban átment a veszprémi egyházmegyébe, ahol Barcs plébánosa lett. 1852-ben lemondott a barcsi plébániáról, nyugalmi éveit Dombón töltötte.

Németül is beszélt. -—- P. C. 1838. n. 23.

280