Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)
Irodalom - Rövidítések
haláláig. 1891-től a szentgotthárdi kér. esperese és tanfelügyelője volt. Németül is beszélt. —1 Rábaszentmártonban 100 frtos alapítványt tett szentmisére. 761. Lendl Benedek. Sz. Pinkakertesen 1729. febr. 26-án L. Ignác (?) és. Anna szülőktől. Félsz. 1752 körül. Plébános volt Oszlopon (Sopron vm.) (1752—57), Pinkakertesen 1757-től 1777-ig. 1773-ban csatári apáttá neveztetett ki, nov. 24-én benedikálta Batthyány József gróf kalocsai érsek, a későbbi hercegprímás. Csatáron húnyt el 1781. dec. 19-én. Tevékeny ember volt, ő építtette a pinkakertesi templom mai tornyát. Kauzli Gyula csatári esperes ezeket írja róla: „L. B. agilis, ember volt. Nemcsak egyházi ruhákkal gazdagította a templomot, hanem ki is bővítette, sőt a templomnak 400 irtot is hagyott. Csatárban, lakott s ott a templom mögötti kis házában (ma iskola!) jól is érezte magát. Nem is kívánkozott el onnan, s a halál is ott érte el 1781. dec. 19-én. Buzgó tisztelője volt Nepomuki szent Jánosnak s ő állíttatta a templom mellé kőszobrát egy kis kápolnában és ajándékozta a szent, ereklyéjét a templomnak. Kívánságára a csatári templomban temették el.“ —< Németül is beszélt. 762. Lendl József. Sz. Pinkakertesen 1804. márc. 4-én L. István és Mária szülőktől. A filozófiát mint kisszeminarista végezte, a teológiát Bécsben mint a Pázmáneum növendéke. Félsz. 1827, ápr. 1-én. Id. adni., majd káplán volt Rábaszentmártonban 1827-től 1832-ig, amikor a seckaui egyházmegyébe távozott. Vis. Can. Rábaszentmárton, 1829. jún. 13. — Németül is beszélt, 763. Lendl Nándor. Sz. Pinkakertesen 1801. január 16-án L. Benedek és. Erzsébet szülőktől. A filozófiát mint kisszeminarista végezte. Félsz. 1824. okt. 8-án Sümegen Makay Antal veszprémi püspök által. Nevelő volt Zalabéren szentgyörgyi Horváth János cs. kir. kamarás családjánál (1824—26), káplán Pinkamiskén (1826—27), Lékán (1827—29), Incéden (1829—30), Pusztaszentmihályon (1830—32), adni. Németcsencsen (1832), pléb. Szentkúton 1832-től 1839. július 21-én beköv, haláláig. Németül is beszélt. — Vis. Can. Pusztaszentmihály, 1832. jún, 28. — P. C. 1835. n. 169; 1839 n. 487. 244