Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

nyén (1798—1804), pléb. u. o. 1804-től 1808. ápr. 11-én beköv. haláláig. Németül is beszélt. —1 P. C. 1806. p. 176, 193. 43. Barabás János. Sz. Nagypösén 1797. aug. 4-én B. Mihály és Horváth Erzsébet földműves szülőktől. Félsz. 1820. szept. 3-án. Káplán volt Dozmaton (1820. okt.—1821. júl.), adm. Náraiban (1821. aug.—okt.), káplán Szentléránton (1821. nov.—1824. május), id. adm. u. o. (1824. jún.—1825. febr.), káplán Kő­szegen (1825. márc.—szept.), Sárvárott (1825. szept.—1826. dec.), Alsóságon (1827. jan.—júl.), Nyőgéren (1827. júl.— aug.), pléb. Rábakovácsiban 1827. aug.-tói 1861. márc. 3-án beköv. haláláig. Közepesen beszélt németül is. — Vis. Can. Rábakovácsi, 1838. június 1. 44. Barabits János. Sz. Körmenden 1763. márc. 26-án B. János és Pruker Borbála szülőktől. A teológiát Pozsonyban hallgatta. Félsz. 1789-ben. Káplán volt Pinkafőn (1790—94), betegsége miatt nyugdíjban élt Körmenden 10 évig (P. C. 1800. p. 82.), káp­lán volt Rábaszentmártonban (1804—6), helyi káplán Incé­den 1812-től 1819-ig, majd ismét deficiens Körmenden 1840. szept. 27-én beköv. haláláig. Németül is beszélt. — Vis. Can. Incéd, 1812. szept. 23. 45. Baranyay János. Sz. Nagykamondon (Veszprém vm.) 1744 körül. A teo­lógiát Győrött hallgatta. Félsz. 1770 körül. Id. adm. volt Mihályiban (Sopron vm.) negyedévig (1770), káplán Vámos­családon (1770—71), Szombathelyen (1771. ápr.—1773. febr.), pléb. Szőcén (1773. febr.—1779. szept.), pléb. Rába­­gyarmaton (1779. szept.—1782. szept.); 1782-ben Szily Söj­­törre küldi, ami ellen B. a hgprímáshoz fellebbez (hgprímási levéltár fasc. 808 n. 56.); a prímás döntése szerint B.-nak Rábagyarmattal egyenlő, vagy jobb beneficiumot kell kap­nia. B. azonban Söjtörön marad, kezdetben kedve ellenére (v. ö. Szily levelét B.-hoz 1784. nov. 10. és P. C. 1791. p. 453.) később sorsába beletörődve. Elhúnyt Söjtörön 1816. okt. 21-én. 23

Next

/
Thumbnails
Contents