Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

— 1858. május 5-én esperessé, 1863. aug. 29-én tb. kanonokká neveztetett ki. Zala vármegye 1845-ben táblabírájává választotta.

Érdemes, kötelességszerető, lelkes pap volt. Németül is beszélt.

— Vis. Can. Szombathely, 1841. jún. 14. — Sz. E. T. II. 330, 331, 359. 1.

— P. L. k. i. 1852. n. 166.

701. Kövesdy Boldizsár.

Sz. 1730 körül nemes K. Boldizsár és Katalin szülőktől. A teológiát a győri szemináriumban hallgatta. Félsz. 1755- ben. Plébános volt Nádasdon, hova Batthyány Lajos gróf 1756. febr. 24-én prezentálta; 1758. júl. 27-én Gerse plébánosa lett, majd 1762. aug. 3-tól 1772 január végéig Üjkér plébánosa volt. 1772-ben Zichy püspök Mária Terézia óhajára szombathelyi kanonokká nevezte ki. Süketsége miatt azonban nem kevés kellemetlensége volt s ez indította arra, hogy javadalmát 1793-ban felcserélje Eölbei János pecöli apátéval (Sz. E. T. I. 93. s köv. 1.). A cseréből kifolyólag gyűlölködő támadást indítottak egyesek Szily ellen, mintha ő kényszerítette volna K.-tarra, hogy unokaöccsének, Eölbeinek helyet adjon a káptalanban. Hogy ez mennyire nem áll, kitűnik abból, hogy Kövesdy már 1790-ben felajánlotta a cserét Etényi Sándor zalaegerszegi plébánosnak (Etényi Ferenc levele Szilyhez 1790. IX. 13. és Szily válasza IX. 20.). Kövesdyt 1793. dec. 1-én benedikálta Szily pecöli apáttá. Kövesdy eleinte Pecölben, később Kiscellben (Celldömölk) a bencés apátságban lakott s ott halt meg 1815. június 19-én. Kozmor Ferenc esperes temette el u. o. jún. 20-án.

Kövesdy protestáns családból származott; ifjú korában lett katolikus; példáját egymásután követték katonatiszt bátyjai, végül 75 éves korában édesatyja (az újkéri plébánián a megtértek jegyzékében olvasható e bejegyzés: „Anno 1766 die 17-a Martii conversus est Balthazar Kövesdy, Pater Parochi, annorum 75.£‘). Kövesdy Pecölben újraépíttette az apátsági malmot és a molnár lakóházát. Végrendeletileg 2000 frtot hagyott misealapítványként a pecöli plébániára, hogy kamataiból évente 12 sztmisét mondjon a plébános Kövesdynek és szüleinek lelkiüdvéért. Egyházi ruháit, apáti jelvényeit az apátságra hagyta. — Németül is beszélt. Vis. Can. Celldömölk, 1814. május 24—26.

1804-ben Herzan halála után a székeskáptalan Kövesdyt mint neves szónokot kérte fel, hogy a bíboros emlékünnepén a magyar nyelvű emlékbeszédet megtartsa. Kövesdy nem vállalta a megbízatást. Kápt. levéltár, 23. f. — Sz. E. T. 1. névmutató!

223