Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

kisszemináriumban (1933. szept.—1934. jan.), káplán Nagymartonban 1934. jan. óta.

Németül is beszél.

690. Köhler Béla.

Sz. Pozsonyban 1891. dec. 21-én K. Ede mérnök és Horváth Erzsébet szülőktől. Félsz. 1914. június 27-én. Káplán volt Lentiben (1914. szept. 1.—1915. szept. 12.), Bánok - szentgyörgyön (1915. szept. 13.—1917. jan. 31.), Felsőpatyon (1917. febr. 1.—okt. 10.), Felsőszilvágyon (1917. okt. 10.—

1919. szept. 24.), adm. Felsőszilvágyon (1919. szept. 24.—

1924. május 15.), plébános u. o. 1924. május 15. óta.

1925-ben új plébániaház építése, 1926-ban templomkerítés felállítása, 1929-ben Váton tanítói lakás építése, 1933-bian az összes temetők bekerítése és új temetkezési rend felállítása fűződik nevéhez.

*Köhler Ferenc 1. Keller Ferenc.

691. Könczöl Antal.

Sz. Rábakecskéden 1878. aug. 8-án K. Antal GySEV. altiszt és Kondor Borbála szülőktől. Félsz. 1902. jún. 27-én.

Káplán volt Városszalónakon (1902—3), Vasvörösvárott

(1903—8), Pinkafőn (1908—9), adm. Óriszentmártonban

(1909), kisegítő Városszalónakon (1909), káplán Rohoncon

(1909—1910), plébh. Kukméren (1910. aug.—1913. okt.),

adm. Kúpfalván (1913. okt.—-1917), pléb. Pörgölényben

(1917—1921. nov.), innen a megszálló osztrákok által elűzve

id. plébh. Náraiban (1921. nov.—1922), kisegítő Kőszegen

(1922), pléb. Köveskuton 1922. júl. óta. 1926-ban a kőszegi .

kér. h. esperese, 1927 óta esperese. 1927—29. években a r ' **

kőszegpatyi plébánia szervezésénél püspöki biztos volt

A komimün alatt (1919. jún. 6.—aug. 4.) mint menekült Becsben élt. 1919—21. években a lékai kerületben vezetője volt az Anschlussellenes mozgalomnak s mint ilyen elnöke a Felsőpulyán tartott lajtabánsági gyűlésnek. Köveskuti jelentősebb eredményei: a kegyúri kérdés megoldása, új plébániaiak építése, a plébániatemplom s a söptei és asszonyfalvi templomok renoválása, új harangok beszerzése, az új salfai iskola s a söptei tanítólakás építése, Söptén a III, tanítói állás szervezése. Paramentuimok beszerzésére 4800 P-t fordított. 1929-ben megjelent szerkesztésében a „Legjobb útitárs“ c. imakönyv. 1931-ben a „Vasvármegyé“-ben- publikálta Nyugatmagyarország megszállására vonatkozó emlékeit. Németül is beszél. — Sz. E. T. II. 342, 359, 460. 1.

692. Könczöl István.

Sz. Rábakecskéden 1850. január 8-án K. János és Varga Julianna földműves szülőktől. Félsz. 1874. aug. 12-én.

219