Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

660. Kovács Ferenc.

Sz. Zalalövőn 1743 körül. A teológiát a veszprémi szemináriumban végezte. Félsz. 1769-ben. Káplán volt Bánokszentgyörgyön (1769—78), Csesztregen (1778. május—1780. ápr.), plébh. Őrihodoson 1780-tól 1782. június 6-án beköv. haláláig.

Vis. Can. Csesztreg, 1778. május 5—6. — Horvátul is beszélt. —• P. C. 1782. p. 637.

661. Kovács Ferenc.

Sz. Szombathelyen (Szentmártonban) 1792. febr. 16-án K. Ferenc és Martz Anna szülőktől. Félsz. 1815. ápr. 9-én. Káplán volt Baltavárott (1815. május—1822. nov.), Vasszentmihályon (1822. nov.—1823. jún.), Sárvárott (1823—25), pléb. Kemeneshőgyészen 1825. márc.-tól 1873. május 17-én beköv. haláláig.

Az inf.-k kiválóan buzgó papnak mondják. Németül is beszélt. — Vis. Can. Kemeneshőgyész, 1837. május 20. — Sz. E. T. II. 357. 1.

662. Kovács Ferenc dr.

Sz. Vasvárott 1887. okt. 4-én K. József és Sik Anna földműves szülőktől. Teol. tanulmányait a budapesti egyetemen végezte s u. o. avatták teol. doktorrá. Félsz. 1911. jún.

29-én Várady L. Á. győri püspök által. Rövid ideig Salomvárott káplánkodott, majd Felsőlövőre került az ág. ev. intézetekhez hitoktatónak (1911—13). 1913-ban a kőszegi zárdaiskolák hitoktatója lett, megszerezte a középiskolai tanári oklevelet (latin, történelem szaktárgyakból), 1917-ben a r. k. elemi isk. tanítónőképzőintézet igazgatójává neveztetett ki. Meghalt 1920. ápr. 14-én.

Köri. 1920. IV. 3524. sz.: „K. J. képzett, jámbor, munkás pap volt, ki a lelkek javára önfeláldozóin működött. Halála nagy veszteségünk.“ — Sz. E. T. II. 357. 1.

663. Kovács Imre.

Sz. Rábagyarmaton 1845. nov. 4-én K. István és Kovács Katalin szülőktől. Félsz. 1872. júl. 20-án. Káplán volt Vasszentmihályon (1872—76), Rábaszentmártonban (1876—79), Rohoncon (1879—80), Incéden (1880—81), Nagyszentmihályon (1881), pléb. Óbéren 1881-től 1914. nov. 2-án beköv. haláláig.

Németül is beszélt.

210