Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

Bécsben. Felszentelése után vétetett át a szombathelyi egyházmegyébe. Káplán volt Pinkafőn (1921—22), hitoktató Szombathelyen (1922—23), mint hitoktató öt hónapot töltött a vármegyei közkórházban mint kisegítő kórházi lelkész. Egy év múltán Pákára került káplánnak (1923. júl. 15.—szept. 30.), onnan ideiglenesen átengedtetett a bécsi hercegérseknek, mint Burgenland adminisztrátorának, aki Nagyszentmihályra helyezte káplánnak (1923—25). Két év múltán Szombathelyre disponáltatott székeskáptalani karkáplánnak (1925—26), majd Körmendre káplánnak (1926. febr. 22.—1928). 1928 óta Eszteregnye kurátora.

Eszteregnyén 1929. jan. 1-én megalakította az Oltáregyesületet, 1932. imárc. 19-én a Jézus Szent Gyermeksége Művét, 1932. évben felépült az eszteregnyei plébániaház. —• Németül is beszél.

“Kolenko Márk 1. Térdesi Márk.

633. Kollár József.

Sz. Pinkafőn 1864. márc. 11-én Kollartz Ferenc szabó és Krall Borbála szülőktől. Félsz. 1888. szept. 23-án. Káplán volt Vasszentmihályon (1888. dec.—1889. aug.), Nagyszentmihályon (1889—90), Rohoncon (1890), adm. Pásztorházán (1890—92), id. nyugalomban (1892—95), kisegítő Pinkafőn (1895), plébh. Németszentgróton 1895-től 1900. január 28-án beköv. haláláig.

Beszélt német nyelven is.

634. Kollár Péter.

Sz. Rátkalakon 1855. jún. 18-án K. Péter és Zselezen Judit földműves szülőktől. Félsz. 1882. júl. 13-án. Káplán volt Cserföldön (1882), Felsőlendván (1882. nov.—1885. jún.), káplán, majd adm. Bagonyán (1885-—86), káplán Muraszombaton (1886—88), Belatincon (1888—89), Bántornyán (1889—1900), plébh., majd pléh. Belatincon 1900-tól 1908. dec. 31-én beköv. haláláig.

Vendül is beszélt. Elemi iskolák számára bibliai tankönyvet írt. Sz. E. T. II. 357. 1.

“Kollartz József 1. Kollár József.

635. Kollencz Gábor György.

Sz. Bántornyán 1739 körül. A teológiát a zágrábi szemináriumban hallgatta s a zágrábi egyházmegye titulusára szen-202