Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

•(1918. febr. 10.—márc. 27.), tábori lelkész (1918. márc. 27.— 1919), káplán Felsőszemenyén (1919), Pákán (1919. dec. 1.— 1921. május 15.), adni. Zalatárnokon (1921. május 15.-— 1928), adm. Gércén 1928 óta.

Vend nyelven is beszél. — Sz. E. T. II. 441. 1.

609. Kiss Károly.

Sz. Völcsejben (Sopron vm.) Kis (sic!) József csizmadiamester és Czuppon Teréz nemes szülőktől. Félsz. 1868. júl.

19-én. Káplán volt Felsőpatyon (1868. szept.—1869. máj.), Püspöktamásiban (1869. május—okt.), Egyházashollóson (1869. okt.—1872. júl.), Kemeneshőgyészen (1872. júl.—1873. máj.), Körmenden (1873. jún.—1876. jún.), Szentgvörgyvölgyén (1876. jún.—1880. dec.), pléb. Nagykölkeden 1881. jan. 1-től 1918. ápr. 21-én beköv. haláláig.

Sz. E. T. II. 342. 1.

610. Kiss Lajos.

Sz. Góron (Sopron vm.) 1875. aug. 26-án K. József polgár és Horváth Rozália szülőktől. Félsz. 1899. júl. 2-án. Káplán volt Nagyszentmihályon (1899—1900), Pörgölényben (1900. febr.—1901), Rábaszentmártonban (1901—2), adm. Vasdobrán (1902—3), káplán Rábaszentmártonban (1903— 6), Pinkafőn (1906—7), adm. Pósaszentkatalinban (1907— 14), adm. Bándolban (1914), adm. Baksafalván (1914—27), pléb. Strémben 1927. febr. 25-től 1932. okt. 16-án beköv. haláláig.

Németül is beszélt. — Sz. E. T. II. 342. 1.

611. Kiss Lajos dr.

Sz. Egyházasrádocon 1889. júl. 27-én K. Károly bognár és Horváth Katalin szülőktől. A teológiát 2 évig Szombathelyen, 3 évig Budapesten hallgatta. Teol. doktorrá Budapesten avatták 1922. jún. 14-én. Félsz. 1914. jún. 27-én. Káplán volt Táplánfán (1914. júl. 19.—1915. szept. 15.), nevelő Vépen a gróf Erdődy családnál (1915. szept. 15.—

1919. jún. 27.), pléb. Alsóságon 1918. jún. 11. óta. 1925-ben pápai tb. káplánná, 1926-ban a kemenesaljai kér. esperesévé neveztetett ki.

Alsóságon 1925-ben zárdát (óvoda) alapított. 1927-ben kámtortanítói lakást építtetett és az iskolát két tanteremmel bővíttette. 1930-ban

195