Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története III. 1777-1935. Történelmi névtár (Szombathely, 1935)

Irodalom - Rövidítések

márc.), adm. u. o. (1874. márc.—ápr.), káplán Lentiben (1874. ápr.—1875. dec.), Szécsiszigeten (1875. dec.—1879. május), pléb. u. o. (1879. május—1895. aug.), pléb. Kőszegszerdahelyen (1895. aug.—1911. okt.). 1911. okt. 1-én nyugdíjba ment, Kőszegen lakott és ott halt meg 1916. júl. 17-én.

„K. V, a rend embere volt, sokat fáradozott az épületek jó karban .tartása iránt. Előszeretettel foglalkozott csillagászattal." (Kaltenecker K. leveléből.) Kőszegszerdahelyen 250 K-s misealapítványt tett.

559. Karter Imre.

Sz. Szombathelyen 1777. július 21-én K. József és Eörsi Erzsébet szülőktől. Félsz. 1801. febr. 7-én. Káplán volt Szombathelyen (1801. május—szept.), helyi káplán Óladban (1801. szept.—1805. febr.), pléb. Nyőgéren 1805. febr.-tói 4845. május 9-én beköv. haláláig.

Vis. Can. Nyőgér, 1814. május. 2. — Németül is beszélt.

*Káspári Antal 1. Gáspári Antal.

560. Kassa János.

Sz. Szombathelyen 1783. júl. 8-án K. Cirill székesegyházi hangász és Brindl Katalin szülőktől. Félsz. 1806. dec.

7-én. Káplán volt Pinkafőn (1806—8), adm. Felsőszénégetőn (1808. szept.—1824. ápr.), pléb. Nagysároslakon 1824 májusától 1850. dec. 20-án beköv. haláláig.

Németül is beszélt. —< Vis. Can. Nagysároslak, 1832. júl. 21. — lnf. 1831: „Mores habet exemplares et exacte satisfacit officio“. — Veinhofer e szavakkal emlékezik meg naplójában K.-ról: „1806. dec. 24. An diesem Abend kam mein neuer Kaplan Johann Kassa an. Er ist ein stiller und ruhiger Mensch, scheint recht willig u. lehrbegierig, und hat viel Lust zum Gebete u. Verrichtung der Amtspflichten...“ -—■ Veinhofernek Kassához intézett, nyomdafesték alá kívánkozó leveleit a szeminárium kézirattára őrzi.

561. Kausz Iván.

Sz. Cez-Soca községben (Görzi egyházmegye, az egykori osztrák tengerparton, ma: Olaszország) K. János és Klavora Mária szülőktől 1845. június 30-án. A gimn. VII—VIII. osztályait mint kisszeminarista végezte. Félsz. 1868. jan. 4-én. Mint végzett, de korhiány miatt nem szentelhető teológus nevelő volt Alsószelestén (1867—68), felszentelése után káplán lett Vámoscsaládon (1868—69), Csendlakon (1869. febr. -—márc.), Rábaszentmártonban (1869—70), Felsőlendván

181